Az Ahrefs egy izgalmas kísérletet végzett, hogy feltérképezze, hogyan kezelik az AI‑platformok az ütköző információkat és a félrevezető tartalmat. Létrehoztak egy fiktív márkát, a „Xarumei”-t, készítettek hozzá egy hivatalos weboldalt, majd szándékosan ellentmondásos és hamis narratívákat terjesztettek a weben.

Ezután nyolc különböző AI‑platformot kérdeztek le 56 kérdéssel, hogy lássák, mire támaszkodnak az AI‑válaszok ütköző források esetén. Az eredmény meglepő volt: a részletesen megírt hamis történetek gyorsabban és erősebben hatottak az AI‑válaszokra, mint a hivatalos weboldal igaz információi.

A platformok között is volt különbség: míg egyes AI‑rendszerek gyakrabban vették át a hamis állításokat, mások visszafogottabb hibaaránnyal működtek. A tanulság azonban nem pusztán az, hogy „az AI félreinformál”, hanem hogy az AI a legkönnyebben beemelhető, koherens narratívát részesíti előnyben – akár az igaz, akár a hamis.

Fontos földrajzi és strukturális tényezők is felmerültek: az „idézhetőség” számít. A jól strukturált, hivatkozott és összefoglalható tartalmak (például TL;DR szakaszok, táblázatok, GYIK) növelik az esélyét, hogy az AI a helyes információt emelje át.

A kísérlet azt is mutatta, hogy az earned media – vagyis a külső, hiteles források általi visszaigazolás – sokszor többet ér, mint a saját oldal. Ha a hivatalos weboldal nem kap külső megerősítést, könnyen alulmaradhat a zajjal szemben.

A márkák számára ez gyakorlati üzenetet hordoz: fontos a Brand-védelem, érdemes „kanonikus” állításokat adni a márkáról – például a küldetést, termékeket, árakat, tulajdonosi adatokat –, és ezeket megbízható kiadóknál is terjeszteni. Emellett fontos a folyamatos monitoring: kövesd, milyen állítások jelennek meg az AI‑felületeken, és ha tévednek, publikálj jól forrásolt, cáfoló szövegeket, építs rá PR‑t.

A kísérlet módszertanát több szakértő is vitatta, de a gyakorlati üzenet világos: az AI‑nak érthető, hivatkozható és több forrásban visszhangzó narratívát kell építeni ahhoz, hogy a márka helyesen jelenjen meg.