Lehet-e egy weboldal sikeres a GEO-ban, vagy nevezzük AI SEO-nak, ahogy tetszik, hogyha a klasszikus, tradicionális SEO-ban pedig nem jár sikerekkel, tehát rosszul végzi ott a munkáját?

Az AI-válaszmotorok korában nem tehetünk olyan kijelentést, hogy azt mondjuk: ChatGPT-re optimalizálunk, és az jó lesz a Gemininek is, a Perplexitynek is, már csak azért sem, mert ha megnézzük ezeket a felületeket, nagyon sok esetben teljesen más válaszokat adnak.

Könnyen eshetünk mi is marketingoldalról abba a hibába, hogy azt mondjuk neki, hogy persze, kezdj el most ezzel foglalkozni. De lehetséges, hogy túl korán mondjuk ezt neki, mert akkor hónapokig vagy akár évekig foglalkozik azzal, hogy bekerüljön, de valójában a technológia még nem áll ott, nincs akkora felhasználása, hogy neki ez akkora láthatóságot hozzon, hogy meg is térüljön.

Mit gondolsz, aki az elmúlt öt évben foglalkozott már hagyományos keresőoptimalizálással, és tovább akarja vinni ugyanezeket a gondolatokat, ugyanúgy továbbvinni azokat a bevált szokásokat, amiket eddig csinált, az jó úton jár-e ebben az új világban, amire majd mindjárt kitérünk, hogy mi is?

Abban az esetben, hogyha foglalkozott az elmúlt öt évben SEO-val, ahogy te mondtad, és ezt mondjuk megfelelő módon is tette – gondolok itt arra, hogy technikai SEO-val is foglalkozott, tehát a weboldal technikai részével SEO-szempontból, a tartalmával is foglalkozott, hogy az megfelelően legyen kialakítva, megfelelő termék-, kategória- és blogcikkoldalai, illetve tartalmai legyenek –, akkor azt lehet mondani, hogy eddig jó úton járt, jó alapokra fog építkezni.

És hogyha azt nézzük, hogy az AI-korszak – vagy nevezzük mondjuk AI-korszaknak – eljövetelével milyen plusz teendői vannak a SEO-ban, akkor arra az a válasz, hogy bőven van. Viszont nem arról van szó, hogy amit eddig csinált, az felesleges volt vagy nem megfelelő.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy bizonyos területekre nagyobb hangsúly kerül. Erről nyilván fogunk majd beszélgetni, hogy melyek ezek a területek. Gyakorlatilag a tartalom, az entitások, a megbízhatóság, a szakmai tapasztalat, a márka és annak a kontextusa, a termékek, kategóriák és azoknak a kontextusa az oldalon belül felértékelődik.

Magyarul, ha eddig foglalkozott SEO-val, akkor jó alapokra tud építeni, de tovább kell építkeznie, mert új kihívásokat ad ez az új korszak.

Amennyire én látom, a vállalkozóknak, cégvezetőknek az az egyik legnagyobb problémájuk most ezzel az új korszakkal – igazából egy egész paradigmaváltással, az én véleményem szerint, a keresőpiacon –, hogy azt nehéz megérteniük, hogy teljesen más lett a célja az egész keresőoptimalizálásnak vagy AI SEO-nak.

Korábban a rangsor és az volt a cél, hogy hányadik pozícióban volt az adott weboldal, és abból a kulcsszóból mennyi organikus forgalmat kaptunk. Most, ha ugyanazt az alapot vesszük, hogy mondjuk a Google-ből indulunk el, nagyon hamar átváltunk egy ilyen AI Overview, egy ilyen áttekintő nézetbe, és utána már át is terel minket az AI-módba, vagy esetleg a Geminiben folytatjuk, hogyha nekünk van olyan alkalmazásunk, és a ChatGPT-ről még nem is beszélve.

Az én olvasatomban ez egy kicsit olyan, hogy továbbra is SEO-val foglalkozunk, csak a SEO-nak a definíciója az, ami változóban van. Én szeretem azt használni, hogy Search Everywhere Optimization, tehát hogy mindenhol, ahol keresés zajlik, oda optimalizálunk innentől kezdve.

Mennyire állja meg a helyét szerinted ez a fajta megfogalmazása a SEO-nak most és a jövőben?

Abszolút megállja, és azt gondolom, hogyha abból indulunk ki, hogy mi volt ennek az evolúciója, nagyjából az volt, hogy onnantól kezdve, hogy bejöttek ezek a válaszmotorok, elkezdtek a piacon, a szakmában megjelenni divatos kifejezések. Ilyen mondjuk az AI SEO, az AIO vagy a GEO.

Szóval elkezdtek ilyen újabb rétegek rakódni a SEO-ra, de abban mindenki egyetértett, hogy igazából ezek összefüggő területek. Ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy nem arról van szó, hogy a SEO, vagy amit eddig SEO-nak neveztünk – tehát hagyományosan a keresőmotor-optimalizálás vagy keresőre optimalizálás –, feleslegessé válna.

Tehát alapvetően azt gondolom, hogy az a fajta megközelítés, hogy Search Everywhere Optimization, amit mondtál, hosszú távon visszavezethet oda, hogy nem biztos, hogy nekünk külön AI SEO-ról meg GEO-ról kell beszélgetnünk, hanem arról van szó, hogy kibővült. Most már nemcsak az a szempont, hogy a hagyományos keresőmotorokban milyen helyezéseket érünk el, hanem igenis kibővül azoknak a felületeknek a listája, ahol jó pozícióban kell szerepelnünk, vagy be kell tudnunk kerülni oda is.

Gyakorlatilag, hogyha azt nézzük, ha ezeket a divatos kifejezéseket elhagyjuk, a nap végén SEO-nál tartunk megint, csak kibővült azzal, hogy újabb területekkel is foglalkozunk.

És azt gondolom, hogy ez a Search Everywhere Optimization, amit említettél – én is egyre több helyen olvasom ezt a kifejezést –, pont ezt a fajta gondolatiságot képviseli. Igazából mi ugyanúgy SEO-ról beszélünk, csak egy picit már mást jelent, és ezt a sok-sok fogalmat megpróbálják a régi fogalomba visszacsatornázni valahogy. Nekem tetszik ez a megközelítés, és szerintem elég jól fedi azt, hogy miről szólna a SEO.

Most rohamtempóban hozták be az újabb ilyen két-három szavas, betűs mozaikkifejezéseket. Ugye te is említettél egyből AI SEO-t, GEO-t, és ugye ez is volt a felvezetése ennek.
Hogyha így gyorsan rendet szeretnénk vágni a cégvezetők fejében azzal kapcsolatban, hogy AI SEO, GEO kontra tradicionális SEO, akkor hogyan tudnád definiálni ezeket?

Hát ugye mindenféle klassz táblázatok, elméletek, szakmai összefoglalók jelennek meg pontosan erről, hogy most mi a SEO, mi az AIO, mi a GEO.

Tehát hogyha nagyon egyszerűen, közérthetően akarjuk megfogalmazni, akkor a SEO ugye arról szól, hogy a keresőmotorokban minél jobb helyezést érjünk el, és hogy ezért milyen munkát tudunk elvégezni.
Ezt hagyományos SEO-nak is mondják sokan, tehát amit eddig is csináltunk. Magyarul: keresőmotorok, jó pozíció, alapvetően a SEO erről szól.

Aztán jött az AIO, ami igazából arról szól, hogy hogyan tudjuk elérni azt, hogy ezek az AI-vezérelt, válaszalapú modellek forrásként használják a mi tartalmainkat vagy a mi weboldalunkon megjelenő tartalmakat.

A GEO pedig igazából arról szól, hogy meg is említsen minket. Tehát hogy úgy kerüljünk be a válaszába, hogy konkrétan mondjuk megemlítse a mi márkánkat, vagy ne adj’ isten, egy konkrét linket is adjon egy termékünkre, szolgáltatásunkra.

Tehát így épül nagyjából, tényleg nagyon leegyszerűsítve, közérthető módon ez. És pont ezért gondolom azt, hogy talán a Search Engine Optimization hosszú távon egy szimpatikusabb megközelítés lesz, mert azt gondolom, hogy viszonylag nehezen…

Nem, de Search Everywhere Optimization.

Igen, igen, igen, köszi a pontosítást.

Szóval azért gondolom azt hosszú távon egy szimpatikusabb iránynak, mert viszonylag nehezen tudom már elképzelni az AIO meg a GEO nélkül a SEO-t, és vice versa.

Hogyha egy kicsit más megközelítésből világítjuk meg ezt a dolgot, akkor mi az, ami szerinted 2026-ban, illetve 2027-ben is, ne adj’ isten, a klasszikus, tradicionális SEO-ból megmarad, vagy akár még nagyobb reflektorfényt kap, és mi az, ami kevésbé a korábbiakhoz képest?

Nézzük a technikai SEO és mondjuk az on-site SEO vagy tartalmi SEO részét.

A technikai SEO-ban alapvető fontosságú feladatunk volt mindig is az, hogy az oldalunk gyors legyen, könnyen feltérképezhető legyen, és a rajta található tartalom könnyen feldolgozható legyen az algoritmusok számára.

A tartalom vonatkozásában pedig értelemszerűen az adott témához, adott termékhez, adott szolgáltatáshoz kapcsolódó, minél tartalmasabb, közérthetőbb tartalom jelenjen meg. Az algoritmusok a mi oldalunkat érzékeljék hiteles forrásként, tehát magyarul idézzék azt, és jó esetben listázzanak ki minket jó pozícióban.

Ezekben semmi nem változott, tehát ez továbbra is ugyanolyan fontos, mint eddig volt. Csak egy picit, hogyha a régebbi SEO-munkának az arányait veszem alapul, hogy mennyit foglalkoztunk technikai SEO-val, és mennyit foglalkoztunk mondjuk a tartalmi SEO-val – és akkor még az off-site SEO-ról nem is beszéltünk, tehát a weboldalon kívüli jelekről, amelyek ugye tudják erősíteni az oldalunkat –, átolódott az utóbbi kettőre egy kicsit a hangsúly.

Tehát sokkal inkább felértékelődött a tartalom, a tartalomnak a könnyű feldolgozhatósága – ez rendkívül fontos –, és felértékelődött az, hogy milyen jelzéseket kap az oldal kívülről, ugyanis a válaszmotorok sokkal inkább ezeket a jeleket, jelzéseket figyelik vagy tudják feldolgozni.

És ami még nagyon fontossá vált, az az entitások kérdése, ami azt jelenti, hogy mennyire tudunk közérthetően, jól kommunikálva értelmezni technikai és tartalmi oldalról is egy-egy entitást. Tehát hogy például a Klikkmánia esetén a Klikkmánia mit jelent?

Egy entitás alatt mit értesz pontosan?

Például azt értem, hogy a Klikkmánia a mi esetünkben egy entitás. Ami azt jelenti, hogy azon túl, hogy egy magyar szókapcsolat, egy márkanév, az ügynökségünknek a márkaneve. Ha ezt megfelelően erősen kommunikáljuk az oldalon, az egy entitássá válik, tehát a Klikkmániából egy entitás lesz.

De ugyanígy lehet egy termékünkből entitás, egy szakértőnkből entitás. Tehát például hogyha mi ilyen podcastokban sokat beszélgetünk, sokat publikálunk, sok blogcikket jelenítünk meg a különböző felületeken, mi is egy szakmai entitássá tudunk válni.

Na most ezeknek a szerepe értékelődött fel. De visszatérve az eredeti kérdéshez: az alapvető SEO-dolgok – alapvető alatt azt értem, hogy a klasszikus SEO-dolgok – rendben léte ugyanolyan fontos.

És mi a véleményed arról, hogy lehet-e egy weboldal sikeres a GEO-ban, vagy nevezzük AI SEO-nak, ahogy tetszik, hogyha a klasszikus, tradicionális SEO-ban pedig nem jár sikerekkel, tehát rosszul végzi ott a munkáját?

Igen, lehet. Látunk erre számos példát. Ugyanakkor azt gondolom, hogy viszonylag sok esetben látjuk azt, hogy ezek vagy viszonylag rövid életű sikerek, vagy arról van szó, hogy egész egyszerűen egy olyan témában vagy témakörben sikeresek, amelyben mondjuk nincsenek komolyabb, hosszú évekre visszanyúló versenytársaik.

De hozzáteszem, olyat is láttunk már, hogy megjelent egy vadonatúj cég az online térben egy új weboldallal, pontosan olyan szempontok szerint nem túl jól optimalizált alapvető technikai háttérrel és tartalmakkal, mint a versenytársak, és voltak olyan versenytársak, akik sok-sok éve vagy akár évtizede a piacon vannak, és az AI válaszaiban ezt a céget emelte be, nem pedig ezeket a régóta a piacon lévő cégeket.

Sok ok lehet mögötte, például a tartalom frissessége, a megfogalmazás, a tagolás, a könnyű érthetőség, a kérdés-válasz struktúráltság és még számtalan ilyen dolog.

A lényeg az, hogy alapvetően az AI-algoritmusokat nagyon könnyen feldolgozható tartalmakkal kell etetni, hogyha szabad ilyen csúnya kifejezést használni, egy nagyon könnyen feltérképezhető, nagyon érthető, strukturált oldalon belül.

És előfordulhat olyan, hogy egy egyébként sokkal gyorsabban betöltődő, régebb óta működő domain alatt lévő céget meg tudnak előzni, egész egyszerűen azért, mert könnyebben értelmezhető tartalmaik vannak.

Bele is fogunk majd menni a későbbi epizódok során, hogy mik is ennek a megvalósítási folyamatai, és milyen feladatok szükségesek ahhoz, hogy tényleg valaki láthatóvá, felfedezhetővé váljon.

De ugye itt említetted többször azt, hogy bekerülni az AI-válaszokba. Nekem az a tapasztalatom, hogy Magyarországon, amikor erről beszélgetünk, akkor nagyon sokan egyből a ChatGPT-re asszociálnak.

Miközben lehet olvasni, hogy Amerikában a Perplexity is mondjuk mennyire elterjedt, ugyanakkor itt van – ne felejtsük el – a Google ökoszisztémája, amit ugye elég komolyan fejleszt ilyen irányból is a Google.

Valójában, hogyha mondjuk Magyarországból indulunk ki: ChatGPT, AI Overviews, AI-mód, illetve a Gemini trió – van-e különbség aközött, hogy egyikre vagy a másikra optimalizálunk, és kezdünk el foglalkozni? Lehet-e egyáltalán ebben most különbséget tenni?

Onnan indulnék ki, hogy SEO-szakmai körökben sokszor mondogattuk azt régen, hogy a SEO-munkát a Google elvárásai szerint végezzük, és hogyha az jó, akkor az a többi keresőnek is jó lesz.
Hozzáteszem, ehhez nyilván kellett az, hogy a Google-nek 90-valahány százalékos piaci részesedése volt azokban az időkben a hagyományos keresők között. De egyébként a gyakorlatban is azt kell mondjam, hogy ami a Google-ben mondjuk jó helyezést ért el – oldalunk, találatunk –, az a többi keresőben is jól teljesített.

Azt gondolom, hogy az AI-válaszmotorok korában nem tehetünk ilyen kijelentést, hogy azt mondjuk, hogy ChatGPT-re optimalizálunk, és az jó lesz a Gemininek is, a Perplexitynek is. Már csak azért sem, mert ha megnézzük ezeket a felületeket, nagyon sok esetben teljesen más válaszokat adnak. És hogyha mondjuk megneveznek konkrét cégeket vagy konkrét termékeket, ha arra kérjük őket, akkor teljesen más válaszokat adnak ezekre.

Más a feldolgozási módszertanuk és más a logikájuk ezeknek a rendszereknek.

Tehát hogyha a kérdés az, hogy lehet-e ChatGPT-re optimalizálni, természetesen lehet. Egyébként az OpenAI-nak van egy dokumentációja, amiből rendkívül sok ilyen információ kinyerhető, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanez meg fog felelni mondjuk a Gemininek is.

És ugye ott azért ne felejtsük el, hogy a Google-nek jóval kiterjedtebb képe van mondjuk egy adott cégről vagy egy weboldalról, hiszen a hagyományos keresőmotorja évtizedek óta működik, és rendkívül sok kiegészítő szolgáltatása van, amelyekből információi vannak cégekről, mint például a Google Cégprofil, amiről múltkor beszéltünk.

Tehát értelemszerűen jóval részletesebb információval rendelkezik egy-egy márkáról, termékről vagy szolgáltatásról, ennek megfelelően ad választ is természetesen.

És mit jelent az valójában ma, hogy egy márka jó helyezést ér el az AI-válaszokban? Lehet-e egyáltalán ezt így definiálni, hogy jó helyezést ér el?

Nem biztos, hogy a helyezés a jó kifejezés. Bár természetesen itt is, hogyha megkéred, hogy ajánlj nekem, öt jó generálkivitelezőt Pest megyében, akkor fog neked ajánlani ötöt.

És akkor persze meg lehet nézni, hogy azoknak a sorrendje micsoda, de alapvetően inkább a bekerülés és az említés gyakorisága és rendszeressége talán jobb mérőszám, mint az, hogy a helyezésekről beszélünk.

A legtöbb ügyfelünket, cégvezetőket, vállalkozókat az érdekli, hogy mikor kell valamibe – legyen az egy marketingtevékenység – pénzt és energiát tenni.

Na most ugye ez még mindig egy nagyon új dolog, hogy akkor az AI-válaszokban jelen szeretnék lenni. Ez a felismerés igazándiból azt látom, hogy már elindult a cégvezetőkben.

Ugyanakkor könnyen eshetünk mi is marketingoldalról abba a hibába, hogy azt mondjuk neki, hogy persze, kezdj el most azonnal ezzel foglalkozni. De lehetséges, hogy túl korán mondjuk ezt neki, mert akkor hónapokig vagy akár évekig foglalkozik azzal, hogy bekerüljön, de valójában a technológia még nem áll ott, nincs akkora felhasználása, hogy neki ez akkora láthatóságot hozzon, hogy meg is térüljön.

Hogyha holnap betér hozzánk egy vállalkozó, aki egyébként foglalkozik mondjuk a klasszikus SEO-val, mi alapján javasolnád neki azt, hogy igen, te kezdj el foglalkozni most már a GEO-val? Mik a szempontok, amik alapján ezt mérlegeled?

Alapvetően azt javasolnám neki, hogy azt vizsgáljuk meg, hogy az ő termékével, szolgáltatásával kapcsolatban vannak-e AI-alapú keresések. Ugyanis nem biztos, hogy vannak.

Tehát ha vannak, akkor értelemszerűen számára ez egy fontos terület, és érdemes vele foglalkozni. De hogyha nem, akkor sem azt mondanám neki, hogy ne foglalkozzon vele, hiszen azt gondolom, hogy egyre inkább terelődnek át a keresések ezeknek a válaszmotoroknak a felületeire is.

Ahol még így nem nagyon látható, hogy mondjuk ezekben a keresőmotorokban, válaszmotorokban keresnek ezekre a típusú termékekre és szolgáltatásokra, amelyeket ez az adott cég kínál, akkor sem azt mondanám neki, hogy ne foglalkozzon vele. Hanem pont azt javasolnám neki, amiről már beszéltünk korábban: ez nem azt jelenti, hogy az alapokkal ne kelljen foglalkoznia.

Tehát ugyanúgy érdemes minél inkább rendbe tenni a technikai SEO-részét az oldalának, vagy karban tartani, hogyha rendben van. Ugyanúgy a tartalomgyártásra, az entitásokra, a szakértői státuszokra stb. helyezném a fókuszt.

És hogyha egyébként a válaszmotorokban is elkezdenek, vagy a ChatGPT-ben, Perplexityben stb. is elkezdenek megjelenni ilyen típusú keresések, akkor már nem nulláról fog indulni, hiszen elkezdett időben felkészülni rá, és egyébként nagyon jó eséllyel be fog kerülni.

Hadd mondjak egy konkrét példát. Van egy ügyfelünk, aki tetőablak-beépítésekkel foglalkozik, és ez az ügyfél nagyon korán elkezdett már SEO-val foglalkozni. Folyamatosan gyárt tartalmat, különböző olyan landing oldalakat hozott létre magának, amelyek településspecifikusan foglalják össze gyakorlatilag ugyanazt a szolgáltatást, csak a településre szabva, az adott település különlegességére vagy egyediségére kihegyezve a tartalmakat.

És mindig is nagyon jól szerepelt lokális SEO-ban, és egyébként a hagyományos találatok között is. És a nulladik ponttól ajánlja őt a keresőmotor, egész egyszerűen azért, mert az alapok már úgy voltak felépítve, amiről az előbb is beszéltünk: igazából nem arról van szó, hogy valamit teljesen újra ki kell találni, hanem ahol ő már a hagyományosabb SEO-ban is jól szerepelt, jó tartalmai voltak, azok most megelőzik a versenytársait, hiszen ők meg nem foglalkoztak ezzel.

Szóval ezt valahogy így kell szem előtt tartani. Azt gondolom, hogy azoknak a cégeknek is, amelyeknél még nem látszik az, hogy mondjuk az AI-ban ilyen típusú termékre vagy szolgáltatásra keresnének, vagy ezzel kapcsolatban tennének föl kérdéseket, nem szabad hátradőlniük, hanem kezdjenek el felkészülni rá, még akkor is, hogyha nem kifejezetten AI- vagy AIO-stratégiát csinálnak.

Nézzük meg egy kicsit másik oldalról. Vegyünk egy olyan szektort, ahol kifejezetten szükség van arra, hogy valaki a válaszmotorokba is bekerüljön, mert egy olyan információigényes szektorról van szó, ahol gyakorlatilag az első pillanattól kezdve átterelődött a kereséseknek egy nagy része arra, hogy inkább beszélgetnek az emberek a ChatGPT-vel vagy az AI-móddal, mintsem hogy mondjuk a Google-ben keresnek.

Egész egyszerűen összetettebb alapból is a keresési kifejezés, már korábban is mondjuk egy-egy mondatból állt, most pedig egy szöveges beszélgetés zajlik le.

Ugye ilyen lehet például az egészségügyi szektor, ahol elkezdenek utána érdeklődni az emberek, hogy miről is van szó, és akkor nem mindegy az, hogy mondjuk egy fogászatot megtalálnak-e, vagy valamilyen magánklinikához eljutnak-e.

Hogyha ilyen cégvezető keres meg téged, és azt mondja, hogy a klasszikus SEO úgy-ahogy rendben van, 5-10 éve foglalkoznak már ezzel, akkor mi lenne az a három dolog, ami nagyon gyakorlatorientált, és már AI SEO is? Azt mondanád, hogy na, ezzel kezdjetek el foglalkozni, mert ez AI SEO-ra kifejezetten és azonnali hatással van – azonnali alatt értsd, hogy jó, negyedév is lehet, hogy eltelik. Mi volna ez a három dolog, amit mondanál neki?

Mondjuk egy egészségügyi szektor?

Legyen akkor egészségügyi szektor.

Tehát akkor mondjuk beszéljünk egy fogászatról, ugye, mert viszonylag sok ilyen ügyfelünk van, úgyhogy róluk könnyebben tudunk beszélni.

Az első és a legfontosabb a szakértői entitás: mennyire van jól kommunikálva a weboldalon a szakértői entitás.

Gondolok itt arra, hogy nagyon sok olyan oldalt lehet látni, fogászati oldalt is, ahol van egy Rólunk menüpont, és ott föl van téve a tizenkét ott dolgozó fogorvosnak a fotója és egy név, meg mondjuk, hogy melyik kezeléssel foglalkozik.

Ezek nem megfelelő entitások. A megfelelő entitások esetében arról van szó, hogy mondjuk a szájsebész specialista főorvost, aki ott dolgozik, megfelelő módon és módszerekkel kommunikálják-e a weboldalon. Van egy saját profiloldala, ahol megjelenik a szakmai leírása, a tapasztalata, a szakterületei, publikációi, iskolái, amiket végzett, szakmai múltja stb.

Elsőnek azt mondanád, hogy a szakértelmet tegyék helyre, és legyen ennek dedikált aloldala, ahol ez megfelelően, strukturáltan van kitöltve.

Igen, legyen megfelelő aloldala, de nem elég az, hogy megfelelő aloldala legyen. Az is nagyon fontos, hogyha mondjuk ő szájsebész, akkor a szájsebészettel kapcsolatos kezelésekhez köthető aloldalakon, blogcikkekben stb. lehetőleg jelenjen meg ő. Ne adj’ isten, írjon ő ebben a témában.

Látszólag ő, aztán megírhatja ezt egy szövegíró is, de…

Természetesen, igen, de jelenjen meg. Tehát ne csak egy oldala legyen, hanem az is látszódjon, hogy ő mennyire aktív a szakmájában, mennyire rendszeresen publikál akár a saját rendelőjének az oldalán, akár más felületeken, milyen végzettségei vagy szakértői végzettségei vannak, milyen más helyeken publikál, milyen szakmai rendezvényeken vesz részt stb.

Ha ezeket rendszeresen frissítik, publikálják, és még ő ott szakmai tartalmakat is megjelenít, és nincsen egy összevissza, bonyolult vagy összezavaró rendszer – tehát mondjuk minden egyes kezelés aloldalába beteszik őt, mintha ő lenne a vezető főorvos, de egyébként ő csak a szájsebészettel foglalkozik –, ha ez tisztán el van különítve az oldalon belül, például ez egy nagyon fontos első ilyen terület.

A második terület, amit javasolnék, az mindenféleképpen az, hogy nagyon sok esetben lehet olyat látni, hogy mondjuk a fogászatoknál maradva mindent is szeretnének kínálni. Tehát az összes létező fogászati kezelést fölteszik, holott a legtöbb esetben – vagy sok esetben, inkább így fogalmaznék – az tapasztalható, hogy azért minden fogászat bizonyos területeken erős.

És ez pár kezelést jelent, sőt ez a pár kezelés hozza mondjuk a bevételének a 60-70%-át. Nagyon sok ilyet lehet látni.

De az összes oldaluk ugyanolyan hangsúllyal szerepel. Az egyes szolgáltatás- vagy kezelésleíró oldalak tele vannak zsúfolva a másik kezelésekkel. Magyarul nem különülnek el szépen ezek. Nincsenek a főbb vagy a profilba leginkább vágó, számukra legfontosabb kezelési oldalak kiemelten kezelve.
És ezt hogyan lehet elérni? Nyilván belső linkeléssel lehet elérni. Úgy lehet elérni, hogy minél több link mutasson a legfontosabb kezelések oldalára. Legyenek tisztán elválasztva az egyes kezelések. Tehát a szájsebészet oldalán nem biztos, hogy a fogfehérítésről kellene egy bekezdés, hogy egyébként mi fogfehérítést is csinálunk.

Tehát ne keverjék összevissza ezeket a tartalmakat. Ez lenne talán a második tanácsom.

A harmadik tanács pedig igazából arról szól, ami az elsővel is egy kicsit összefügg, hogy nagyon-nagyon kevés esetben van idejük tartalomgyártásra, érthető okokból. Nemcsak a fogászatoknak, ezt ugye általában tapasztaljuk a cégeknél.

Nagyon kevés idejük van arra, hogy karbantartsák a tartalmaikat. Ha egy fogászati kezelés oldalának mondjuk a technológiája, a leírása vagy a folyamata öt éve nem változott, ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes frissíteni az oldalt, hiszen amikor meglátogatják az algoritmusok, azt fogják látni, hogy öt éve ugyanazt látják itt, tehát magyarul nem a legfrissebb tartalmat látják.

Ezeket is érdemes frissíteni, és fontos a rendszeres szakmai publikáció is. Ez függ össze azzal, amit a második pontnál mondtam, hogy lehetőleg abban a témában is azok az orvosok publikáljanak, amelyek mondjuk az adott fogászat leginkább fókuszban lévő kezelései, szolgáltatásai, vagy mondjuk a legnagyobb profitrátával működő szolgáltatásai. Tehát ezt nyilván ők tudják meghatározni, vagy ők tudják, hogy melyek ezek a területek.

Értem. Tehát hogyha összefoglaljuk, akkor az első az lenne, hogy a szakértelmet mindenféleképpen érdemes kiemelten kezelni, és jól strukturáltan ezt meg is mutatni.

A második az lehet akkor, hogy maga a tartalom viszont ne keveredjen összevissza, hanem legyen egy jól strukturált tartalmi felépítése az oldalnak, legyen szó a blogcikkekről vagy akár a kezeléstípusú aloldalakról.

A harmadik pedig ezeknek a frissen tartása és állandó frissítése, akár a már megírt régi cikkeknél is.

Igen, igen. Annyival egészíteném ki – és egyébként nehéz hármat választani, tehát ez most úgy hangzik, mintha csak ennyi teendő lenne. Nyilván ennél jóval több van.

De még a másodikkal kapcsolatban nagyon fontos, hogy az egy dolog, hogy a tartalmak karbantartottak és frissek, de – és akkor itt jön be az AI-korszak – úgy is legyenek felépítve, hogy könnyen értelmezhetők legyenek az AI számára, konkrét kérdésekre vagy problémákra adjanak választ.

Tehát magyarul a szájsebészet esetén vagy a példánál maradva: mi a probléma, mi a megoldás és mi mit kínálunk. Nagyon leegyszerűsítve, ennél több lépcsőből építenénk föl természetesen, de nagyjából ez a lényeg.

Hiszen ha belegondolunk, nagyon egyszerű: kérdezni fognak az AI-tól, és ő egy választ fog rá adni. A kérdések mögött mindig valami problémafelvetés van, vagy valamilyen információ utáni keresgélés. Erre kell megfelelő választ adni.

Hogyha ez a kérdés-válasz logika végigkíséri mondjuk a kezelési oldalakat, de végigkíséri mondjuk a publikációkat is, amelyeket a doktor ír, akkor ez nagyon könnyen feldolgozható egyrészt az AI-nak, másrészt pedig, ha hasonló kérdésekkel találkozik, akkor – ha ilyen tematikában indexelte be ezt a tartalmat – nagyon jó eséllyel vagy könnyen onnan tud átemelni választ, hiszen ott könnyen értelmezi, hogy hasonlóról szól a kérdés, és ott van a válasz.

Most nagyon sok e-kereskedelmi ügyfelünk is van, és még több webshop is hallgat minket, talán többen is, mint a magán-egészségügyi szektorból.

A kérdésem az, hogy tudnál-e csak egy pár példát – nem muszáj ugyanezen mentén végigmenni – az e-kereskedelemnek is mondani, hasonló példákat, mint amiket az imént felsoroltál a magán-egészségügyi szektorral?

Igen. Hát ugye az e-kereskedők weboldalainak felépítéséből érdemes kiindulni. Tehát hogy néz ki általában egy e-kereskedő oldala? Ugye vannak termékkategóriái, azok alatt lehetnek alkategóriák, és lehetnek konkrét termékek – sőt, hát ugye nyilván vannak konkrét termékek.

Tehát így épül föl alapvetően számukra a legfontosabb része magának a website-nak, hiszen így történik a vásárlás, így találkozik a vásárló az adott termékkel.

De itt azt gondolom, hogy talán a sales funnelből érdemes kiindulni. Tehát abból érdemes kiindulni, hogy mit akar ő? A nap végén el akar adni egy terméket. De mi az a döntési folyamat, ami a sales funnel legtetejéről indulva egy fogyasztót egészen addig kísér, hogy ezt az adott terméket vásárolja meg?

Tehát alapvetően egy információs típusú keresésből indul általában egy ilyen igény, hacsak nem tudja, hogy konkrétan mire van szüksége, mert ez már egy navigációs keresési történet.

Keresési szándék típusú keresés. Erről is fogunk majd később tartani egy külön epizódot, hogy milyen keresési szándékok lehetnek.

Igen, igen. Úgyhogy alapvetően abból indulnék ki, hogy ha azt szeretné, hogy nála vásárolják meg a termékeket, akkor például ezt olyan tartalmakkal tudja megtámogatni, amelyek összehasonlító tartalmak. Tehát különböző kategóriákat, akár termékeket tud összehasonlítani.

Rengeteg ilyen tartalmat tud gyártani egy e-kereskedő, hiszen egy-egy kategórián vagy alkategórián belül is sok-sokféle terméket forgalmaz. De ha nem forgalmaz nagyon sokat, akkor is tud ilyen tartalmakat gyártani.

Tehát itt is abból kell kiindulni, hogy a vásárlónak a döntését miben tudja segíteni. És például abban tudja segíteni, hogy ilyen tartalmakat gyárt. Ez teljesen párhuzamosan működhet a weboldalnak vagy az áruháznak azon részével, ahol maguk a kategóriák, termékek vannak.

Hogyha mondjuk egy-egy termékoldalon vagy kategóriaoldalon is ilyen részletesebb leírásokkal találkozik az algoritmus, tehát látja azt, hogy mondjuk van egy kategóriaoldal, ott ki vannak listázva a termékek – ugye ezt látjuk a legtöbb esetben –, de nincsen ott semmi más, csak egy listaoldal.

Ha ezt az oldalt továbbfejlesztjük azzal, hogy miről szól ez a kategória, milyen esetekre kínál termékeket, milyen esetekre nem kínál termékeket, milyen típusú termékek vannak, azoknak mik a jellemzőik, azokat hogyan lehet kategorizálni stb., ezzel nagyon tudja segíteni azt, hogy például tőle emeljen át információt.
Hiszen nála lehet, hogy tök ugyanazok a termékek vannak kilistázva, mint egy másik webshopban, de nála tök jó kiegészítő anyagok vannak, amelyekre általában keresnek a felhasználók.

És ha ilyen összehasonlító tartalmak vannak, és mondjuk a kategóriaoldalon vagy külön írt blogcikkekben ilyen típusú tartalmak vannak, akkor az nagyban segíti az AI-t abban, hogy mondjuk tőle vegye át ezeket a válaszokat.

Szóval ilyesmikkel lehet támogatni.

Ha nagyon konkrét gyakorlati példát szeretnénk nézni, és mondjuk van egy fényforrásokat, lámpákat árusító webáruház, hogyan tudja ő megmutatni azt, hogy ő a szakértője valaminek? Tehát ezt az experience-részt, ennek az egész tematikának, amiről most beszélünk, hogyan tudja ő ezt megmutatni szerinted?

Nagyon sok olyan jelzést lehet küldeni az algoritmusok felé, amivel ez nyilvánvalóvá tehető.

Nem akarom magamat ismételni, ugye az előbb elmondott tartalmakkal például lehet. Tehát az, hogy folyamatosan gyárt tartalmakat azokról a termékekről, amelyeket ő forgalmaz. A meglévő termékekről, újonnan érkező termékekről, és azokról a termékekről részletesebb leírást ad, mint mondjuk a gyártói leírások.

Nagyon sok termék esetében az a probléma, hogy ők maguk is nagyon kevés alapadatot kapnak meg egy-egy termékről. Mondjuk itt egy világítással vagy világítástechnikával foglalkozó áruházat említettél, de mondjuk egy villanykörte esetén van öt adat a villanykörtéről, aztán kész.

De hogy mondjuk a fogyasztónak biztos, hogy ez a típusú foglalat jó-e? Milyen típusú foglalatok vannak? Általában egyébként a kisebb méretű asztali lámpákban ez a fajta foglalat való, a mennyezeti lámpákban meg egy nagyobb fajta foglalat stb.

Tehát ha ilyesmi tartalmakkal egészíti ki, akkor például abszolút folyamatosan az látszik, hogy ő szakértője ennek, hiszen olyan területeket is elmagyaráz, olyan területekbe is belemegy, amelyekről más weboldalon nincs semmi tartalom, csak ki vannak listázva a termékek.

Ugyanígy mondjuk a vásárlói visszajelzések. Tehát több felületen lehet gyűjteni vásárlói visszajelzéseket. Tud gyűjteni a saját weboldalán, tud gyűjteni mondjuk a social felületein, például a Facebook-oldalán, tud gyűjteni a Google Cégprofiljában, hogyha van neki.

Tehát hogyha az látszik, hogy évek óta folyamatosan, rendszeresen kap visszajelzéseket, értékeléseket az áruház, és azokban az értékelésekben, ha kérdések jelennek meg, szakmai választ adnak az adott kérdésre, ez szintén tudja erősíteni ezeket a jeleket.

A videós szakmai tartalmak megjelenítése szintén tud segíteni. Egyre több e-kereskedő csinálja egyébként ezt nagyon helyesen: saját podcastjai vannak, saját műsorai vannak, amelyeket a YouTube-on, illetve különböző felületeken tesz fel az újonnan megjelenő termékekről.

Megjelent egy új termékcsalád, elsőként mutatja be. A konkurensek ugyanúgy lehet, hogy elkezdik forgalmazni, de nem csinálnak róla egy bemutató videót, ahol elmagyarázzák, hogy ez a termékcsalád milyen.

Szerintem mára ennyi. Talán így elég is volt. Még lehet, hogy kicsit több információt is adtunk, mint amit elsőre így le tudnak adott esetben kezelni a cégvezetők.

Viszont az a jó hírem, hogy folytatni fogjuk ezt az epizódsorozatot, és a következő epizódban még jobban belemegyünk ezekbe a részletekbe, amiket most elkezdett taglalni itt Levente.

Úgyhogy kövessetek minket az összes csatornán, amin elérhetőek vagyunk, és várunk titeket legközelebb is szeretettel. Sziasztok!

Sziasztok!