A Bankmonitor.hu SEO szemmel: még bőven van benne potenciál!

Rengeteget írunk a keresőoptimalizálás elméleti oldaláról: mi micsoda, miért fontos, hogyan kéne optimalizálni, milyen változások történnek időről időre a területen. Ügyfeleinknek pedig egy részletes audit során javaslatokkal teli audit formájában a gyakorlatba is átültetjük a blogban csak elméleti szinten taglalt SEO szempontokat.

Ebben az írásban bepillantást engedünk a kulisszák mögé, és megmutatjuk, hogy nagyjából mit is jelent egy SEO audit: miket szoktunk ilyenkor megvizsgálni egy weboldalon, milyen optimalizálási javaslatokra lehet számítani. (Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi cikk nem egyezik meg egy audittal, annak csak egy, az érdeklődés felkeltésére alkalmas kivonata olvasható.)

Azonban, hogy emeljük a tétet, tettünk bele egy csavart: az auditok során hozzáférést szoktunk kérni a Google Search Console és Google Analytics felületekhez, hogy pontosabb és részletesebb adatokkal rendelkezzünk a weboldalról. Ezúttal ez nem lesz! Csakis nyilvános, bárki által hozzáférhető (egyes esetekben előfizetéssel elérhető szolgáltatásokból vett) adatokból fogunk dolgozni.

Ja, és még valami! A vizsgálandó weboldal kiválasztását sem apróztuk el. Jelen elemzésünk tárgyát nem más képezi, mint a Bankmonitor.hu. 

Hogyan teljesít organikusan a Bankmonitor a Bank360-nal szemben?

A Bankmonitor Magyarország egyik vezető pénzügyi szolgáltatója. Honlapjukon a legtöbb pénzügyi szolgáltatáshoz találunk kalkulátort, ami összehasonlítja az egyes bankok ajánlatait annak érdekében, hogy a legjobb ajánlatot tudjuk kiválasztani. Ezen túl az egyes banki termékek megkötésében is segítséget nyújtanak tapasztalt szakembereik.

A Semrush adatai szerint 2021 júniusában 668 700 látogatás történt a Bankmonitor.hu-n. Az oldalon töltött átlagos idő 7 perc 42 másodperc volt, egy látogatás során 1,56 oldalt tekintettek meg a felhasználók, a visszafordulási arány pedig 76,45% volt. 

Összehasonlításképpen megnéztük a hasonló üzleti profillal rendelkező Bank360.hu számait is. 2021 júniusában a Bank360.hu-n 839 200 látogatás történt, amelyek során átlagosan 5 perc 22 másodpercet töltöttek a felhasználók az oldalon, látogatásonként átlagosan 1,65 oldalt néztek meg, valamint 74,06% volt a visszafordulási arány.

A fenti számokból látható, hogy bár alacsonyabb havi látogatószámmal, oldal/látogatás számmal és magasabb visszafordulási aránnyal rendelkezik a Bankmonitor mint a Bank360, azonban az oldalon töltött idő előbbinél erősebb.

Az oldal forgalmi forrásait vizsgálva azt láthatjuk, hogy a Bankmonitor.hu forgalmának legnagyobb része direkt forgalomból érkezik. A második legnagyobb forgalmi forrás az organikus forgalom, amit a hivatkozási forgalom követ.

A Bank360.hu esetében a fő forgami forrás az organikus forgalom. A második legnagyobb forgalmi forrás a direkt forgalom, amit a hivatkozási forgalom követ.

Vagyis a Bank360.hu forgalmát legnagyobb, jelentős és túlnyomó részben az organikus forrásból érkező látogatók adják. Míg a Bankmonitornál is az organikus forgalom fontos forgalomszerzési csatorna, azonban nem akkora mértékben, mint a Bank360 esetében. Másrészt viszont ez azt is mutat(hat)ja, hogy a Bankmonitornak erősebb a márkaismertsége.

És hogy miért fontos az organikus forgalom?

Amellett, hogy a felhasználó már azzal a mindset-tel érkezik a weboldalunkra, hogy valamilyen szintű érdeklődést fejezett ki a tartalmunk iránt (hiszen a weboldalunk szempontjából releváns kulcsszóra keresett rá), az organikus forgalom lényegében ingyenes. Igényel némi befektetést és karbantartást, azonban az nem egyenes arányos a beérkező forgalommal – hosszútávon nagyobb mértékben tudjuk növelni az organikus forgalmunkat, mint amennyivel több extra erőforrást igényel a weboldalunk karbantartása.

Valamint, ellentétben a direkt forgalommal, az organikus forgalom alkalmas új felhasználók szerzésére. 

Tovább cincálgatva a Bankmonitor organikus forgalmát azt találjuk a Semrush adataiban, hogy bár magasabb Authority score-ral rendelkezik (ez mutatja meg, hogy az oldal mennyire hiteles és autoritatív), mint a Bank360.hu (57 vs 50) – ami előnyére lehetne a rangsorolásban -, azonban a Bankmonitor kevesebb, mint feleannyi kulcsszóra rangsorol a Google-ben, mint a Bank360.hu (10.400 vs 22.600).

Ezen belül a Bankmonitor kulcsszavai közül a legtöbbre a Bank360 is rangsorol, vagyis a Bankmonitor.hu kulcsszavainak csak kis része az, amire egyáltalán nem versenyez a Bank360-hu-val. Míg a Bank360.hu rengeteg olyan kulcsszóra rangsorol, amire a Bankmonitor.hu nem, így nem jelent számára versenyt.

A Semrush adatai alapján közel 6-szor nagyobb organikus forgalmat tudhatott magáénak a Bank360, mint a Bankmonitor (Bank360: 369.900, Bankmonitor: 64.500). A Bankmonitor esetében 20,3%-ot tettek ki az ún. branded keresési kifejezések (amikor a keresési kifejezés tartalmazza a márka nevét pl. ‘bankmonitor kalkulátor’), míg a Bank360 esetében ez kevesebb, mint 1% volt. Vagyis a Bank360.hu forgalmában kevésbé érvényesülnek a “márkázott” keresések, mint a Bankmonitor.hu forgalmában.

A Semrush-on az is látható, hogy a tavaly év végén élesített Google algoritmus frissítés a két weboldal közti különbséget is mélyítette. Addig a Bankmonitor.hu nagyságrendileg 180 ezres organikus forgalmat tudott szerezni, a Bank360.hu 310 ezret, azonban 2020 decemberében ez az olló kinyílt: a Bankmonitor kevesebb, csupán 80 ezer látogatásra esett vissza idén év elején (bár ez lassan, de növekszik), a Bank360.hu viszont 480 ezerre ugrott fel, ami fokozatosan növekedett. Majd a júniusi és júliusi Google algoritmus frissítések ismét éreztették hatásukat, és mindkét oldal számai csökkenésnek indultak. 

Továbbá 🙂 a hivatkozó domain-ek száma a Bankmonitor esetében 2.420, a Bank360 esetében 770 domain.

Ami többek közt azért roppant érdekes, mert a hivatkozások száma viszont fordítottan alakul. A Bankmonitor több hivatkozó domain-nel kevesebb hivatkozást tudhat a magáénak (830.130), míg a Bank360 kevesebb hivatkozó domain mellett több hivatkozással rendelkezik. (2.460.000). Azonban fontos megjegyezni, hogy ezen a területen dinamikus változás figyelhető meg mindkét weboldal esetében. A Bank360.hu backlinkjeinek száma 2020 október óta fokozatosan csökkent, majd júniusban hatalmasat emelkedett, míg a Bankmonitor.hu backlinkjei idén február óta fokozatosan emelkednek. 

Azonban nem csak a fenti eszközökből tudunk információkat kiszedni egy weboldal SEO optimalizáltságánál megállapítására. Van, amikor az egyszerű a nagyszerűbb. A Google-be a “site:bankmonitor.hu”-t beírva láthatjuk, hogy 8 080 aloldalt indexelt a Google. Ugyanez a Bank360 esetében 6 920 URL. Vagyis a Bank360 kevesebb indexelt oldallal nagyobb organikus forgalmat tud realizálni, mint a Bankmonitor. 

A fenti eredmények tükrében, illetve a  az alábbi területek szerint fogjuk megvizsgálni a Bankmonitor.hu-t jelen mini auditunkban:

• Indexeltség és feltérképezhetőség
• URL struktúra
• Oldalsebesség és Alapvető webes vitals-mutatók
• Strukturált adatok
• On-site elemek: Meta elemek és Heading struktúra

Indexeltség és feltérképezhetőség

A Google a “site:bankmonitor.hu inurl:https://” keresési operátor használatával 10 200 db URL találatot ad ki – míg a “site:bankmonitor.hu” operátor csak 8 080 db találatot jelez. Google Search Console hozzáférés hiányában nem fogunk tudni igazságot tenni, de az valahol a fenti két érték közt lehet. 

A bankmonitor.hu nagy oldalszáma miatt – helyesen – több sitemap fájlba rendezte az oldalait. Ezeket megvizsgálva a “post” típusú oldalak száma 5 677, a “page” típusú oldalaké 84, a “category” oldalaké 67, a “post-tag” oldalaké 860 – plusz a nyitóoldal. Ezek alapján (feltételezve, hogy mindegyik sitemap fájl beküldésre került a GSC-ben) 6 689 URL-t jelöltek meg a sitemap.xml fájlokban indexelendőnek.

Az indexelt oldalak közül két oldalcsoport indexelődését vizsgáljuk most meg közelebbről.

Az első oldalcsoport a címke oldalak, vagyis a “post-tag” sitemap fájlban szereplő oldalak.

A tag oldalak indexeltetése egy megosztó, összetett kérdéskör. Alapvetően nem javasoljuk se az indexelésüket, se a feltérképezésüket, főleg, ha vannak mellettük indexelt kategória oldalak (a Bankmonitor esetében ezek a category-sitemap.xml fájlban szerepelnek). Nagy oldalszámú weboldalak esetében azonban (bizonyos esetekben) lehet értelme a tag oldalak indexeltetésének.

A címke oldalak létrehozásának egyik módja, amikor szabadszavas módon, a cikk szerzője hozza őket létre. Ekkor az oldalon szinte végtelen számban, kontrollálatlanul generálódhatnak címke aloldalak. Amellett, hogy az aloldalak száma fokozatosan duzzad, az új oldalak tartalma ún. “thin-content” lehet, vagyis az új címke oldalakon csak kevés tartalom (jellemzően 1-1 cikk) található. Ennek eredményeként a Google szempontjából alacsony minőségű aloldalakkal duzzasztjuk a weboldalunkat. Ha szabadszavas módon lehet a weboldalunkon címke oldalakat létrehozni, mindenképpen javasoljuk a címke oldalak kizárását a feltérképezés alól.

Azonban, ha a címkéink listája fix, akkor már elgondolkodhatunk azok esetleges indexeléséről. Ennek egyik első feltétele, hogy ezen címke oldalakon ne legyen ún. “thin content” – vagyis olyan címéket alkalmazzunk az oldalon, amelyekbe rendszeresen kerül be új tartalom. Másik fontos feltétel, hogy a címke oldalakon belül és a címke oldalak – kategória oldalak egymáshoz képesti viszonyában se legyen duplikáció – vagyis ne legyen a weboldalon két külön listaoldal, amelyek tartalma átfedi egymást (pl. bankmonitor.hu/category/allampapir és bankmonitor.hu/tag/allampapir) Így ezek egyfajta mátrix megoldásban, alternatív kategóriaoldalakként működhetnek, és úgy tudnak lehetőséget biztosítani arra, hogy minél több kulcsszóra tudjon a weboldal listaoldallal rangsorolni, hogy közben nem kell elaprózni és túlbonyolítani a menüstruktúrát és a kategóriaoldala struktúráját. Például: ha van olyan tematika, ami a kategórioldalakon átnyúlva, több kategórián belül is relevanciával bír, vagy egy adott kategórián belül nagy, önálló tematikát képvisel.

Mivel a Bankmonitor.hu rendelkezik Kategória oldalakkal, illetve a Kategória oldalak és a címke oldalak közt duplikáció van, a jelenlegi struktúra megtartása mellett a címke oldalakat nem javasoljuk indexelésre.

A másik oldalcsoport, amit közelebbről megvizsgálunk a listaoldalak – pontosabban a “sokadik” oldalak, amik egy több oldalas pl. Kategória oldal x-edik oldalai. A Google ezen oldalakból 1.840-et tart számon az indexben.

Általánosságban elmondható, hogy az ilyen oldalak tartalma a Google szempontjából egyrészről nem értékes (vagyis nem szolgál a felhasználó számára érdemi információval), másrészről az oldalak tartalma csak kis mértékben különbözik. Utóbbi esetben a Google duplikációnak tekintheti az oldalakat. Ennek feloldására és megfelelő kezelésére ún. paginációt kell beállítani. Ezzel jelezzük a Google felé, hogy ezek az oldalak egy sorozat részei – amely sorozatból elegendő csak az első tagot (első oldalt) indexelni.

A megvizsgált, indexelt oldalakon a pagináció helyesen be van állítva – az oldal mégis szerepel az indexben. Ennek egyik legkézenfekvőbb oka az lehet, hogy az oldal előbb bekerült az indexbe, utána beállításra került a pagináció, azonban a Google a nagyszámú aloldal és a korlátozott mértékű “crawl budget” miatt még nem tudta újra feltérképezni a paginált oldalt, így nem tudta felfedezni a paginációt, aminek eredményeként kivehette volna az indexből.

Azonban az is probléma, hogy a vizsgált oldalak design-jukban megegyeznek a Nyitóoldallal. A cikkek dátumain kívül semmi nem jelzi, hogy ez nem a Nyitóoldal, hanem egy listaoldal egyik oldala – léptető/lapozó sem található az oldalon. Továbbá, a “Legutóbbi hírek” dobozban nem a mindenkori legfrissebb hírek szerepelnek, hanem a listaoldali cikkek megjelenésekor frissnek számító cikkek. Példa oldal: https://bankmonitor.hu/page/74/

Az alábbi képen felül látható a listaoldal, alul pedig a Nyitóoldal:

A listaoldalak beállítását mindenképpen felül kell vizsgálni, és optimalizálni kell őket!

URL struktúra

Az URL struktúra részletes auditálására nem vállalkozunk a jelen cikk keretei közt, de fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet arra, hogy a kategória oldalak kialakítása nem teljesen átgondolt. Például a https://bankmonitor.hu/category/mennyi-hitelt-kaphat-a-cegem/ oldalon egyetlen cikk található. A “mennyi hitelt kaphat a cégem” kulcsszóra elegendő egy átfogó cikket írni, és azzal rangsorolni. Külön kategóriaoldalt nem érdemes erre a témakörre felhúzni, mert láthatóan nem biztosít kellő mennyiségű témát, hogy rendszeresen jelenhessenek meg cikkek a kategóriában.

A “Jobb tudni” kategória alkategóriáinál is hasonló a hiba. Az egyes alkategóriák alatt 1-1 cikk található. Vagyis itt is elegendő lenne megtartani a /jobb-tudni/ kategóriaoldalt, és az egyes cikkeket ezen belül kilistázni. Felesleges mindegyik cikkhez külön alkategória oldalt létrehozni. Példa URL: https://bankmonitor.hu/category/jobb-tudni/miert-kell-megtakaritani/

Javasoljuk az URL struktúra újragondolását és optimalizálását!

A fenti két oldal kiváló példa arra, amikor kategória oldalon belül valósul meg a “thin content”.

És miért is fontosak az előbbiekben leírtak?

Minél több aloldalra bontjuk a weboldalunkat, a Google-nek annál több erőforrásába fog kerülni minden (a feltérképezés alól nem kizárt) aloldal feltérképezése. Nagy oldalszámú weboldalak esetében ez indexelési problémákhoz vezethet, amelynek következtében kevesebb oldal kerül be a Google Indexbe, így kevesebb esélye van a weboldalnak az egyes keresési kifejezésekre rangsorolni.

Annak érdekében, hogy a Google minden fontos oldalunkat feltérképezze és indexelje, jól kell strukturálnunk az aloldalakat (illetve az oldalaknak technikai SEO szempontból is rendben kell lenniük). Ennek egyik előnye, hogy a Google a logikai felépítés révén könnyebben érti meg, hogy az egyes aloldalak milyen logikai reláció mentén kapcsolódnak össze. Másrészt a Google-nek véges erőforrása van az egyes aloldalak feltérképezésére és indexelésére. Ezért, ha például a Google a feltérképezés során sok “thin content” Kategória (vagy tag) oldalt talált (amik ugye alacsony prioritással bírnak), akkor nem feltétlenül fog további erőforrást pazarolni arra, hogy még több hasonló, nem értékes aloldalt feltérképezzen és indexeljen, hanem hátrébb sorolja őket, és máshova helyezi át a “figyelmét”.

Többek közt ebből adódnak a későbbi indexelési problémák (jellemzően, amikor a Google Search Console Lefedettségi riportjában a “Felfedezve – jelenleg nincs indexelve” és “Feltérképezve – jelenleg nincs indexelve” kategóriában gyűlnek és várakoznak az URL-ek).

Érdemes átvilágítani a bankmonitor.hu oldalait olyan szemszögből, hogy csökkentsük a felesleges oldalak számát (pl. kategória oldalak, címke oldalak), kivegyük az index-ből a nem értékes oldalakat, valamint a robots.txt megfelelő beállításával segítsük a Googlebot munkáját, hogy csak azokat az oldalakat térképezze fel, amelyeket indexelésre szánunk.

Oldalsebesség és Alapvető webes vitals-mutatók

A Screaming Frog eszközt a PageSpeed Insights API-jával összekötve 7 976 db aloldal oldalsebességét vizsgáltuk meg a mobil oldalak teljesítménye alapján.

A PageSpeed Insights osztályozása szerint 3 kategóriába soroljuk az oldalakat: gyenge (0-49), javítandó (50-89) és jó (90-100). A megvizsgált oldalak közül 1 db oldal felel meg a ‘jó’ minősítésnek: https://bankmonitor.hu/cikk/csokkeno-allami-tamogatas-a-lakastakarekoknal-mit-jelentene-ez-neked/embed/

A többi 7 975 oldalból 337 db oldal (4,2%) esik a ‘javítandó’ kategóriába, azonban az oldalak többsége, 7 638 db oldal (95,7%) a ‘gyenge’ kategóriába tartozik. 

Az oldalak minősítésénél több paramétert is figyelembe vesz a PageSpeed Insights. Hogy megnézzük, mennyi idő alatt töltenek be a weboldal egyes oldalai, a Time to Interactive mérőszámot fogjuk most elemezni. Ez a marker megmutatja, hogy egy URL lekérésétől mennyi idő telik el addig, amíg az oldal érdemi tartalmat jelenít meg (First Contentful Paint), a mérőkódok betöltenek, és az oldal fél másodpercnél rövidebb idő alatt reagál a felhasználói interakcióra (pl. kattintás, görgetés).

A megvizsgált, több mint 7 000 aloldal átlagosan 13 másodperc alatt tölt be teljesen. Ez nagyon sok. A Google javaslata szerint 3,8 másodperc alatt kéne lennie! És ez az összes oldal betöltési idejének átlaga.

A 3,8 másodperces határ alatt egyetlen aloldalt sem találtunk. Vagyis a bankmonitor.hu oldalsebességét átfogóan, a teljes weboldalt érintve érdemes átvilágítani és optimalizálni. Két blogcikket leszámítva (egyik, másik) mindegyik aloldal Time to Interactive értéke a ‘piros’ tartományban szerepel, vagyis a Google által meghatározott 7,3 másodperces felső határ feletti idő alatt tölt be.

A betöltési sebességet több tényező is befolyásolja. Ezek egyike a szerver válaszideje. A Google által javasolt mértéke (maximum) 200 miliszekundum. A megvizsgált oldalak közül közel 6 900 aloldalnak efeletti idő alatt válaszolt a szerver. Érdemes felvenni a kapcsolatot a tárhely-szolgáltatóval, és egyeztetni a szerver válaszidejének csökkentésének lehetőségeiről.

Egy másik tényező, ami direkt befolyással van a betöltési sebességre, az az egyes aloldalak mérete. Egy aloldal átlagos mérete 3MB. Az, hogy mi egy aloldal optimális mérete, attól függ, hogy jellemzően milyen internet kapcsolatot használnak a felhasználók (4G, 5G) – ugyanis ha a kapcsolat sebességét összevetjük azzal, hogy 3 mp alatt (ami az ideális betöltési idő) mennyi adatot tud a felhasználó letölteni, az megadja a weboldal optimális méretét. Azonban, ha egy aloldal nem haladja meg a 3MB-os mérethatárt, már jó esélyekkel indulunk.

A bankmonitor.hu-n csak 11 db aloldal nagyobb, mint 3MB. Ennek ellenére nagyon magas az aloldalak betöltési ideje, ezért mindenképpen behatóbb vizsgálatra lenne szükség.

Az alábbiakban megnézzük a leggyakoribb hibákat, amik gyenge oldalminőséget eredményezhetnek – és a lassú betöltési sebességhez is hozzájárulnak.

Alapvető webes vitals-mutatók (Core web vitals)

Az Alapvető webes vitals-mutatók jelentés az alábbi 3 mérőszámból épül fel:

1. LCP (Legnagyobb vizuális tartalomválasz / Largest Contentful Paint): azt az időt méri, ami aközött telik el, amíg a felhasználó lekéri az URL-t, és amíg a weboldal legnagyobb látható tartalomeleme letöltődik. Ennek 2.5 másodpercnek vagy az alattinak kell lennie.
2. FID (Első interkaciótól számított válaszkérés / First Input Delay): “Az az idő, amely a felhasználónak az oldallal való első interakciójától (pl. linkre kattintás, gombra koppintás stb.) addig tart, amíg a böngésző válaszol az interakcióra.”* A kívánatos értéke kevesebb, mint 100 ms.
3. CLS (Elrendezés összmozgása / Cumulative Layout Shift): “Azt határozza meg, hogy mennyit mozog az oldal elrendezése a betöltés során.”* Ennek értéke 0 és 1 között lehet. Az 1 jelenti a legtöbb mozgást, a 0 pedig azt, hogy nincs mozgás az oldalon. Ideális értéke kevesebb mint 0.1.

A fenti mutatók közül a CLS és az LCP mutatókat vizsgáljuk meg.

A CLS az oldalak többségén (7 717db) jó, vagyis 0.1 alatti. Ez azt jelenti, hogy betöltés közben az oldal elemei nem, vagy csak nagyon kis mértékben “ugrálnak” a képernyőn. 72 db aloldal esetében javítandó, és 187 db oldal esetében gyenge. Utóbbi kategóriákban szerepelnek cikk, címke, /category/cikk/page/ “listaoldalak” és kalkulátor oldalak is.

Az LCP viszont az aloldalak többségén gyenge vagy javítandó (3 081 db, illetve 4 892 db). Ezek cikk oldalak, /category/cikk/page/ “listaoldalak” valamint kalkulátor oldalak. Az LCP ugye azt mutatja, hogy a fő vizuális tartalmi elemet (pl. oldal tetején lévő kép) mennyire gyorsan vagy lassan tölti be az aloldal. A bankmonitor.hu esetében ez jellemzően sok időt vesz igénybe – ez hozzájárul az oldal magas betöltési idejéhez.

A bankmonitor.hu betöltési sebességét javasoljuk optimalizálni, hogy a Google által javasolt, 3,8 másodperces határérték alá csökkenjen.

Strukturált adatok

A strukturált adatok lényege, hogy segítségükkel az oldalunkon található írott tartalmat, adatot fel tudjuk címkézni a keresőrobotok számára, ezáltal sokkal gyorsabban és kevesebb energiát felhasználva értik meg az oldalunkon található tartalom lényegét. További előnyük, hogy strukturált adatokat alkalmazva ún. rich snippet-ként / bővített találatként jelennek meg a találati listán a site-unk aloldalai (tipikusan ilyen találati listaelem az értékeléseket/csillagokat tartalmazó listaelem, videó előnézettel rendelkező találat, nyitvatartással rendelkező találat, árinformációval rendelkező találat stb.)

A Bankmonitor.hu esetében inkább az előbbi adja az elsődleges előnyt, vagyis a weboldal tartalmának érthetővé tétele a robotok számára, strukturált adatok által. Azonban pl. a FAQ strukturált adat használatával, az alábbihoz hasonló ún. rich result elemet lehet a találati listán a meta leírás alatt megjeleníttetni:

Ezáltal a Bankmonitor kitűnik a többi találati elem közül, és nagyobb valószínűséggel kattintják le, mint az alatta vagy felette található többi találati elemet.

A Bankmonitor.hu mindegyik oldalán be van állítva strukturált adat, ami kiváló! Azonban egyik-másik strukturált adat esetében figyelmeztetéssel él a Google. Például az ‘Article’ típusú strukturált adatnál több esetben hiányzik az ‘imageObject’ megjelölése. Ez nem hiba (azaz ettől még megjelenhet bővített találatként), de javasolt a cikkekben képet elhelyezni – egyrészről segít a felhasználónak a cikk tartalmának könnyebb megértésében, másrészről lehetőséget teremt arra, hogy a Google képkeresőjéből is forgalmat tudjon az oldal realizálni.

Azon oldalak esetében, ahol van is beállítva ‘imageObject’, sok esetben a Bankmonitor logója a megadott képfájl. Ahogy fentebb röviden jeleztük, több előnye is van annak, ha egy cikkben szerepeltetünk egyedi képeket – ezért javasoljuk, hogy (ahol ez lehetséges) a cikkekben szerepeljenek egyedi képek, és azok legyenek beállítva ‘imageObject’-nek.

Az, hogy a bankmonitor.hu mindegyik oldalán használ strukturált adatokat, már önmagában jó hír! Azonban érdemes ezek használatát tovább finomítani (ld. ‘imageObject’ használata).

On-site elemek: Meta elemek és Heading struktúra

A Meta Title és a Heading elemek egyrészről rangsorolási tényezők, másrészről egy jól megírt Meta Title és főleg a Meta Leírás növelik a keresési eredmények listán a átkattintási arányt.

A meta title esetében korábban a maximum 568 pixel/65 karakter volt a mérvadó limit. Azonban nemrég John Mueller a Google-től megrázta a szakmát azzal a kijelentésével, miszerint a Meta Title hosszát illetően a Google semmiféle limitet nem használ az algoritmusaiban. Azonban fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére, az egyes eszközök csak bizonyos hosszúságú szöveget tudnak megjeleníteni a SERP-ben. Vagyis, ha túl hosszú meta title-t adunk egy oldalnak, annak a vége nem lesz látható. Így végső soron továbbra is érdemes odafigyelni a meta title hosszára az olvashatóság miatt, de jó tudni, hogy önmagában ezt a jellemzőt a Google nem veszi figyelembe a rangsor kialakításánál.

A bankmonitor.hu oldalainak meta title-jei lényegében megfelelnek a maximális karakterlimitnek. Vannak, amelyek összességében túl hosszúak, és a kipontozódik a végük, azonban ezek vagy cikk oldalak (amelyek esetében a cikk címe a meta title, ezért itt nem nézzük olyan szigorúan a karakterlimitet), vagy csak a meta title végén elhelyezett “| Bankmonitor” rész vágódik le.

A meta leírás esetében hasonló megfontolás miatt érdemes odafigyelni a szöveg hosszára, mint a Meta Title esetében. Az egyes eszközök jellemzően 940 pixel/155 karakter hosszúságban tudják megjeleníteni a meta leírást. 

A Bankmonitor több oldala is meghaladja ezt a 155 karakteres limitet, azonban ezek cikk oldalak, és – ahogy fentebb már írtuk – a cikk oldalak esetében nem vagyunk olyan szigorúak a meta elem hosszát illetően.

Azonban, ami sokkal nagyobb problémát jelent az az, hogy az oldalak egy csoportja nem rendelkezik meta leírással. Ez azért probléma, mert ilyen esetben a Google maga választ szöveget az oldal tartalmából, amit meg tud jeleníteni meta leírásként. Ilyenkor viszont nincs kontrollunk a megjelenített szöveg felett, és nem biztos, hogy optimális, az átkattintást támogató szöveget fog a Google kiválasztani. Az érintett oldalak közt szerepel 24 db cikk és hasonló oldal, 47 db /category/ oldal, 547 db /category/cikk/page/ oldal és 1 752 db címke oldal.

Ahogy az indexeltség és feltérképezés részben már írtuk, a címke oldalak indexeltségét át kell gondolni. Ha viszont a címke oldalak indexelve maradnak, meta leírást kell hozzájuk írni! Ugyanez – vagyis, hogy meta leírást kell készíteni – igaz a többi oldaltípusra is azzal a megjegyzéssel, hogy mivel a /category/ és /page/ oldalakat a fentebbi részekben nem javasoltuk indexelésre, ezért ezen oldalaknál meta leírásra sem lesz szükség, ha valóban kikerülnek az Indexből.

A heading struktúra, vagyis az oldalak tartalmának belső struktúrálása egyszerre segíti a tartalom megértését és könnyebb fogyasztását a felhasználónak és a kereső botoknak egyaránt. A heading címkék egyfajta belső tartalomjegyzékként működnek. Az oldal címe hagyományosan a H1 címke, majd az oldal tartalmát további részekre osztó fejezetcímek a H2 címkék, és így tovább. Ebből következik, hogy ha van például H4 címke, akkor az oldalon szerepelnie kell H2 és H3 címkének is. Az oldal tartalmának tagolása a felhasználók számára is átláthatóbbá és könnyebben olvashatvá teszi az oldal tartalmát, valamint a címkék kulcsszavazottsága a kereső botok számára információval szolgál arról, hogy miről szól az oldal tartalma. Fontos! Minden oldalnak érdemes rendelkeznie H1 címkével!

A bankmonitor.hu-n az indexelés szempontjából fontos oldala közül csupán 5 aloldal nem rendelkezik H1 címkével, ami egy ekkora weboldal esetében nagyon jó arány! Többszörös H1 címkével (vagyis egynél több szövegrész van H1 címkével megjelölve) 23 cikk oldal rendelkezik – ez is, az aloldalak számossága tükrében, egy jó arány. 

A manuálisan kiválasztott és megvizsgált oldalak esetében a heading struktúra alkalmazása, és a heading címkék kucsszavazottsága megfelelelő volt!

A meta elemek és a heading struktúra kapcsán elmondhatjuk, hogy a bankmonitor.hu ezen onsite SEO elemei megfelelően vannak optimalizálva.

Összegzés

A Bankmonitor.hu tartalmi elemeit megfelelően optimalizálták. Technikai SEO szempontból azonban javasoljuk az oldal átvilágítását, a feltérképezés, indexelés és az oldalsebesség javítását. Ezek olyan területek, amelyek alapvetően tudják befolyásolni a weboldal organikus teljesítményét, ezért fontos, hogy megfelelő állapotban legyenek. Valamint tartalommarketing szempontból érdemes bővíteni azon kulcsszavak körét, amelyekre a bankmonitor.hu rangsorol.

Az elemzéshez felhasznált eszközök:

SemRush

ScreamingFrog

Google

Chrome SEO bővítmények