A Google nemrég frissítette a crawl budget optimalizálásáról szóló útmutatóját. A változtatások azonban nemcsak technikai SEO szempontból érdekesek: a dokumentáció átdolgozása jó példát mutat arra is, hogyan tehetünk egy meglévő tartalmat pontosabbá, érthetőbbé és könnyebben feldolgozhatóvá.

A Search Engine Journal elemzése három fontos szerkesztési elvet emel ki a változtatásokból: az általános megfogalmazások pontosítását, a felesleges információk eltávolítását és a mondatok logikusabb felépítését.

Általános megfogalmazások helyett konkrét információk

Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a Google számos általános megfogalmazást konkrétabb és pontosabb leírásokra cserélt.

A korábbi dokumentáció például általánosan „szerverhibákat” említett, míg a frissített változat már konkrétan az 5xx HTTP státuszkódokra és a HTTP 429-es válaszra hivatkozik. Hasonló pontosítások a dokumentáció több pontján is megjelentek.

A konkrétabb megfogalmazások nemcsak pontosabbá teszik a tartalmat, hanem az olvasó számára is több használható információt adnak.

A felesleges magyarázatok helyett jöhetnek a konkrét következmények

A második fontos változás, hogy a Google több helyen elhagyta a felesleges magyarázatokat arról, hogy „miért” történik valami, és helyettük közvetlenül az adott folyamat következményét fogalmazta meg.

Ez nem jelenti azt, hogy a „miért” bemutatása minden esetben felesleges lenne. A vizsgált dokumentációban azonban az ilyen részek sokszor nem adtak hozzá érdemi információt a tartalomhoz. Az átdolgozott változat rövidebben és közvetlenebbül mutatja be, hogy egy adott helyzet milyen eredménnyel jár.

A változtatásokkal így kevesebb szóval több, az olvasó számára közvetlenül hasznos információt lehet átadni.

A mondatszerkezet is befolyásolja az érthetőséget

A Google a mondatok felépítését is több helyen átdolgozta. A cél nem egyszerűen a mondatok lerövidítése volt, hanem az, hogy egyetlen mondaton belül ne keveredjen túl sok, egymástól eltérő gondolat.

A Search Engine Journal szerzője azokat a szavakat, kifejezéseket és egymással ütköző gondolatokat, amelyek egy pillanatra megtörik az olvasás és a megértés folyamatát, „olvasási akadályoknak” nevezi. Ezek eltávolításával a szöveg könnyebben követhetővé és érthetőbbé válhat.

A tanulság tehát nem az, hogy mindenáron rövid mondatokat és bekezdéseket kell írni. Sokkal fontosabb, hogy a szöveg világos és logikus gondolatmenetet kövessen, és ne kényszerítse az olvasót arra, hogy egy mondaton belül folyamatosan váltson az eltérő gondolatok között.

Ami az embereknek érthetőbb, azt az AI is könnyebben feldolgozhatja

A szerző szerint az érthetőbb szövegszerkezet az AI-rendszerek szempontjából is jelentős lehet. A természetes nyelvet feldolgozó algoritmusok az emberi nyelv megértését igyekeznek megközelíteni, ezért ami az emberek számára világosan és könnyen értelmezhető, azt az AI is könnyebben tudja feldolgozni.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy kizárólag az AI számára kellene tartalmat írni. Éppen ellenkezőleg: a kiindulópont továbbra is az olvasó számára jól érthető, logikusan felépített tartalom.

Főbb tanulságok

• Az általános megfogalmazások helyett érdemes pontos és konkrét információkat használni.
• A felesleges magyarázatokat érdemes eltávolítani, ha nem segítik az olvasót a téma megértésében.
• A mondatok felépítésénél fontos, hogy ne keveredjen egyszerre több, egymástól eltérő gondolat.
• Nem önmagában a rövid mondat vagy bekezdés teszi könnyen olvashatóvá a tartalmat, hanem a világos és logikus felépítés.
• Egy tartalom frissítésekor nemcsak új információkat érdemes hozzáadni, hanem a meglévő szöveg pontosságát, érthetőségét és logikai szerkezetét is érdemes felülvizsgálni.