Előző bejegyzésünkben rávilágítottunk, miért létfontosságú a technikai és tartalmi SEO összehangolása. Most megvizsgáljuk, miért ajánlott a puszta kulcsszavak mögé nézni, ha felhasználói igényeket ténylegesen kielégítő tartalom létrehozása a cél. (Legyen az!)
Az, hogy a weboldalra hasznos, jól szerkesztett, és összességében vonzó tartalom kerüljön, nagyrészt a marketinges és/vagy szövegíró felelőssége (és a grafikusról, webdesignerről se feledkezzünk meg!). Ám annak a meghatározása, hogy egyáltalán mi számít vonzónak, az már a keresőoptimalizálást végzőkre hárul.
Kézenfekvő a témát a lekérdezések oldaláról szemügyre venni, hiszen a keresőmarketing világában ez az egyik fő csatorna, amin keresztül a felhasználók önként kommunikálhatnak magukról. A keresőt használva ugyanis tudtukon kívül épp aktuális – talán féltve is őrzött – kérdéseiket, gondolataikat, igényeiket tárják fel.
Milyen forrásokból nyomozhatom ki, mi jár potenciális vásárlóim fejében?
- Ha a weboldalhoz van Search Console fiók rendelve, megtudhatjuk, hogy egyes céloldalakhoz milyen lekérdezéseken keresztül jutnak el a felhasználók. Elérés: Search Traffic / Search Analytics / Pages menüpont / adott céloldalba kattintás / Queries menüpont
- A konverziót eredményező kulcsszavak elemzése egy az Analytics hasznos lehetőségei közül.
- A közösségi média szintén információs aranybánya: a lájkok, be- és kikövetések, kommentek, megosztások, weboldalra való átkattintások vizsgálata szintén segít megérteni az érdeklődőket.
Hasznos lehet még:
- Kulcsszótervezők, pl. a Google Keyword Planner (A keresési forgalom meghatározása mellett használjuk long-tail kulcsszavak legyűjtésére is!)
- Kulcsszógenerátorok: pl. Ubersuggest, LSI Graph, Keywordtool.io
- Google automatikus kiegészítések áttekintése (a legnépszerűbb találatokon alapul)
- Google Trends
Persze az óhajok meghallásához, az előző eszközök megismerése mellett jó, ha érdeklődőinkhez is “közelebb hajolunk”. Ez nem csak a digitális közegre, hanem az élő interakciókra is érvényes: beszélgessünk az ügyfelekkel minél gyakrabban, hogy megismerjük gondolkozásukat, vágyaikat, kommunikációs stílusukat!
Ami a lekérdezések mögött lehet
Fentebb említettük, hogy a lekérdezések mögött jellemzően valamilyen kérdés, illetve vágy áll: üzleti szempontból ez tehát információéhséget (Learn/Information), vagy vásárlási szándékot (Purchase) jelez.
Nézzük meg három konkrét példán keresztül, egy-egy típusnál milyen tartalmak tehetnek jó szolgálatot.
- “Pártanácsadás”
Kapásból 3 fajta szándékot, perszónát is jelezhetnek az efféle egyszavas lekérdezések, és más-más utat járnak be a konverzióig.
- Szeretném megtudni, mi az a pártanácsadás, milyen előnyökkel jár, hogy zajlik. Ismeretekre vágyom, mielőtt komolyabban elköteleződöm a pártanácsadás gondolata mellett.
- Már tudom, mi az a pártanácsadás, egy jó szakembert keresek. Érdekel, ki végez ilyet, milyen tapasztalattal rendelkezik, és mit tud nyújtani.
- Szeretném a pártanácsadást elsajátítani (pl. pszichológus hallgatóként), segédanyagokat keresek.
(Ne felejtsük el a nem üzleti szempontból érdeklődőket – bizony van, amikor a leendő vagy az aktuális konkurencia szemlézi a terepet…)
- “Pártanácsadás Budapest”
Pártanácsadással foglalkozó szakembert keresek Budapesten.
Ezt a kereső perszónát kevésbé valószínű, hogy a pártanácsadás mellett döntésről még hosszasan győzködni kell – a gyakorlatias információknak (pl. helyszín, megközelíthetőség, vélemények) viszont nagyon fog örülni.
- “Pártanácsadás Budapest ár”
Szeretném megtudni, mennyibe kerül a budapesti pártanácsadás.
Egy ilyen kulcsszó-kombináció mögött a különböző tanácsadók díjának összehasonlítása is állhat.
Az árulkodó keresési lista… amikor a Google maga tudósít
Lehetőség van a keresőt “működés közben” megfigyelni – elemezni, hogy egy adott kulcsszónál milyen tartalmakat preferál. Mivel a Google mint szolgáltató folyamatosan azon van, hogy felhasználói igényeknek eleget tegyen (ennek köszönhető, hogy a termékeihez minden egyes nap visszatérünk), a webhelyet ennek a célnak a teljesülése függvényében fogja értékelni. Érdemes tehát azoktól tanulni, akik már megfeleltek a keresőóriás feltételeinek.
Ehhez tekintsük át az első 5-10 találat tartalmának terjedelmét, fókuszát, “mélységét”, a tartalom típusát is beleértve: szöveges vagy inkább képi, netán videós, infografikás, vázlatpontos találatok járnak sikerrel? A Google nem kénye-kedve szerint, hanem a felhasználók igényei és szokásait figyelembe véve algoritmizál.
Szezonváltás: egy találati lista áttekintése
Vegyük a következő lekérdezést, ami első látásra elég egyértelműen a vásárlás szándékára utal. Tegyük fel, hogy óvodába készült a gyerek, és egy jó minőségű játszós cipőre lesz szükség.
- “Gyerekcipő vásárlás”
Az első helyezett a várttal ellentétben nem “purchase”, hanem “information” típusú – egy több mint 750 szavas útmutatót nyújt az ideális cipő kiválasztásához. Azaz a felhasználók a különböző márkák, modellek és beszerzési lehetőségek mellett arról is szívesen olvasnak, hogy egyáltalán mi alapján válasszanak gyermeküknek egészséges, kényelmes cipőt. (Amellett, hogy a helyezések kialakulásában persze rengeteg egyéb tényező is szerepet játszik.)
Ha a második helyezett résen szeretne lenni, megpróbálkozhat egy “gyerekcipő vásárlási kisokos” összeállításával, potenciálisan növelve ezzel a céloldali tartalom értékét a Google és a felhasználók szemében. Az első helyezés így még elérhetőbb távolságba kerül!
“Google is in your brain”
Még érdekesebb látni, hogy az említett, első helyezett cikkben a “gyerekcipő” mindössze 3 alkalommal, de a “vásárlás” szó is csak négyszer fordul elő. Sok szó esik azonban “ortopéd” szempontokról, “talpról” és “lábról” – melyek a téma másodlagos kifejezéseiként azonosíthatóak. Feltűnik, hogy a RankBrain a pontos kulcsszavaktól függetlenedve, a teljes szövegkohézió, az implicit tartalom alapján állítja össze a sorrendet.
A Google példáján felbuzdulva jobb, ha néha mi is felvesszük a pszichológus, de legalábbis viselkedéselemző szerepét – a “jófej” márkához, a kapós tartalomhoz bizony egyre inkább ez lesz az egyik legfontosabb út.
Források:
