Mi van akkor, ha a Google AI nem a saját weboldaladról ír, hanem egy külső, gyenge minőségű listás cikkből? Mi van akkor, ha az AI tud egy tényt, de mégsem tudja jól előhívni? És tényleg elvitte már az AI a hírportálok forgalmát? Vagy ez még nem ilyen egyszerű?

Asztalos Levi vagyok, a Klikkmánia SEO vezetője, ez pedig a Talking SEO heti hírek, aktualitások.

Az első téma a helyi keresésekről és az AI Overviewról szól. Egy friss példa szerint a Google időnként már a helyi találatoknál is AI Overview jellegű összefoglalókat jelenít meg.

Ez önmagában nem meglepő, hiszen az AI egyre több keresési felületbe épül be. A gond inkább az, hogy ezekhez az összefoglalókhoz a Google néha nem a vállalkozások saját weboldalát használja fő forrásként, hanem külső listás cikkeket. Ráadásul nem mindig jó minőségűeket.

A konkrét példában egy ügyvédi témájú listás cikk szerepelt forrásként több helyi ügyvédi iroda bemutatásánál. Vagyis az AI nem feltétlenül abból dolgozott, amit az adott vállalkozás saját magáról mond, hanem abból, amit egy külső oldal írt róla.

Ez local SEO-ban nagyon fontos irány. Eddig is számított, hogy egy cég milyen külső oldalakon szerepel. Gondoljunk cégkatalógusokra, listákra, szakmai gyűjtőoldalakra, helyi portálokra. De az AI Overview miatt ezek a külső megjelenések még nagyobb szerepet kaphatnak.

Ha egy külső oldal pontatlan, elavult vagy önpromóciós szövegben említ egy céget, akkor könnyen lehet, hogy a Google AI ezt a narratívát veszi át, és hát valljuk be, ez nem az a pillanat, amikor hátra dőlünk, hogy szuper, pont ezt akartuk.

Ez magyar vállalkozásoknak azt jelenti, hogy nem elég csak a saját weboldalt és a Google Cégprofilt rendben tartani. A külső citation-ök, listás megjelenések és szakmai említések minősége is egyre fontosabb lesz.

Local SEO-ban már nem csak az számít, mit írsz magadról a saját weboldaladon. Az is számít, hogy külső listák, cikkek és gyűjtő oldalak milyen képet adnak rólad. Ha a Google AI ezekből dolgozik, akkor egy gyenge külső megjelenés is beleszólhat abba, hogyan mutat be a kereső.

A második téma egy Google kutatásról szól, és elsőre kicsit elméletinek hangzik, de Seo-ban nagyon érdekes. A kutatás szerint a modern nyelvi modellek a vizsgált tények nagy részét megtanulják. A probléma sokszor nem az, hogy az információ nincs bennük, hanem az, hogy nem mindig tudják jól előhívni azokat.

Ez körülbelül olyan, mint amikor tudod, hogy láttál már valakit valahol, csak éppen nem jut eszedbe, hogy hol. Az agyadban ott van az adat, csak a keresőmező épp nem működik tökéletesen.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy számíthat az entitások sorrendje, vagyis az, hogy egy tényt milyen irányból tanul meg a modell.

Mondok egy egyszerű példát. Ha egy információ sokszor úgy szerepel, hogy a márka alapítója ez és ez a személy, akkor lehet, hogy a modell könnyebben válaszol erre az irányra. De ha fordítva kérdezzük például, ez a személy melyik márkához kapcsolódik, akkor már nehezebben hívja elő ugyanazt a tényt.
A kutatók ezt subject-object sorrendhatásnak nevezik magyarul, nem mindegy, hogy a kapcsolat két szereplője milyen sorrendben jelenik meg a szövegben.

SEO szempontból ebből nem az következik, hogy holnaptól minden cikket át kell írni valamilyen varázsformula alapján. Ezt fontos kimondani.

Ez nem egy kész SEO trükk. A tanulság inkább az, hogy a fontos entitás kapcsolatokat érdemes világosan több irányból is megfogalmazni. Kihez kapcsolódik a márka? Mit csinál a cég? Milyen szolgáltatásokhoz kötődik? Melyik szakértő milyen témában hiteles? Minél egyértelműbben kapcsolódnak össze ezek az információk, annál könnyebb lehet az AI rendszereknek is értelmezni őket.

Az AI láthatóságnál nem csak az számíthat, hogy egy tény szerepel-e a weben. Az is számíthat, mennyire egyértelműen van megfogalmazva, és több irányból visszakereshető-e. SEO-ban ezért egyre fontosabb, hogy a márkák, szolgáltatások és szakértők közötti kapcsolatok világosan jelenjenek meg a tartalomban.

A harmadik, kicsit könnyedebb téma az AI keresők forgalmáról szól. Sokat halljuk mostanában, hogy az AI majd mindent átvesz, a Google Search háttérbe szorul, és a weboldalakra már senki sem fog kattintani. Ez nagyon jól hangzik, egy konferencia előadást címében mondjuk, de a valóság egyelőre árnyaltabb.

Egy új kutatás szerint a hírportálokra érkező látogatásoknak csak az 1,1%-a jött közvetlenül AI asszisztensekből, például AI chat felületekről. Ez meglepően alacsony szám ahhoz képest, mennyit beszélünk az AI keresésekről.

A legtöbb látogató továbbra is közvetlenül vagy hagyományos keresőből érkezett, vagyis a Google Search és a direkt weboldallátogatás még mindig nagyon fontos.

De itt jön a csavar. Ettől még az AI hatása lehet nagyobb, mint azt az analitikában látjuk. Lehet, hogy valaki először AI-ban találkozik egy márkával, egy hírrel vagy egy témával, aztán később közvetlenül megy az oldalra vagy rákeres a Google-ben.

Ilyenkor az AI része volt a döntési folyamatnak, csak nem AI referálként fog látszani a statisztikában. Ezért nem szabad csak azt nézni, mennyi forgalom jön mondjuk a ChatGPT-ből vagy más AI eszközből. Mert lehet, hogy a hatás ott van, csak nem abban a sorban, ahol elsőre keresnénk.

Magyar cégeknek ez ugyanazt üzeni, mint a hírportáloknak. Az AI fontos felfedezési csatorna lehet, de a klasszikus keresés és a direkt márkalátogatás továbbra is alap. Nem kell temetni a Google Search-öt.
Az AI keresők hatását nem lehet csak az analitikában látható referál forgalomból megítélni. Lehet, hogy valaki AI-ban találkozik először egy márkával, majd később a Google-ből vagy direkt forgalomból érkezik. Ezért az AI ma már fontos felfedezési csatorna, de a klasszikus keresés még messze nem tűnt el.

Ez volt a Talking SEO heti hírek, aktualitások erre a hétre. Ha érdekelnek a legfontosabb Google, SEO és AI keresési hírek röviden, közérthetően és szakmai szemmel, iratkozz fel a csatornára és kövessd a következő részeket is. Találkozunk a következő adásban.