Most, hogy Magyarországon egyre több cég tereli kommunikációját a közösségi marketing területére, a hagyományos csatornák, mint a postai levél, a telefonos kapcsolattartás és az e-mail, kissé háttérbe szorultak.
Sok olyan esettel találkoztunk már, ahol egy eddig kifejezetten e-mail hírleveles kommunikációra építő márka teljesen a közösségi média területére terelte át ügyfél-kapcsolattartását. Ennek természetesen rengeteg előnye van, hiszen így sokkal kisebb költségek mellett pillanatok alatt elérhetővé válnak az ügyfelek, pár gombnyomással tájékoztathatóak az eseményekről, hírekről. Elvárható-e azonban minden ügyfelünktől a közösségi jelenlét?
Egyértelmű az is, hogy a közösségi portálokon keresztüli kapcsolattartásnak számtalan hátránya is van, hiszen azon túl, hogy ügyfeleket veszthetünk (sokan még ma sem látogatnak közösségi portálokat!) számos „szűrő” választja el őket tőlünk.
Fontos tudni, hogy a közösségi portálokon közzétett üzenetünk, kommunikációnk sokkal kisebb hatékonysággal jut el a célszemélyekhez, mint azt gyakran hisszük. A zaj, ami a kommunikációnkat veszi körül, sokszor elnyomja hangunkat és az el sem jut a ügyfeleinkhez. Aktivitásuk hiányában pedig szépen lassan lekophatnak márkánkról, így egyre nehezebben lesznek elérhetőek számunkra. Kommunikációnk hiába egy privát környezetben éri el őket, mégis könnyen személytelenné válik a rengeteg hasonló üzenet és nem megfelelően kialakított szövegkörnyezet miatt.
Összehasonlítva például az egyéb kommunikációs lehetőségeinkkel meglepő eredményeket kaphatunk. A telefonos kommunikációra épülő marketing néha szinte hihetetlen eredményeket, több tíz százalékos sikerességi mutatókat tud produkálni. A hagyományos postai kommunikáció ugyan az elmúlt években sokat vesztett egykori fényéből, mégis, egy jól összerakott DM anyag még a mai világban is meglepő eredményekre képes. Az e-mail kommunikáció pedig – megfelelő címlista birtokában! – még mindig nagyon hatásos kommunikációs eszközünk lehet.
Természetesen ha az egy fő elérésére fordított költségeket nézzük ugyanezen eszközök összehasonlításában, teljesen más képet kapunk. Egy fő telefonos elérése több száz forintos tételt is jelenthet, míg egy fő e-mail-en történő elérése vásárolt címlista esetén megközelítheti a száz forintot is. És akkor nem beszéltünk még a postai kommunikációról, melyeknek egy főre jutó költsége akár a csillagos eget is elérheti (találkoztunk már több tízezer forintba kerülő anyagokkal is).
Mi lehet tehát a megoldás számunkra? Hagyományos kommunikáció vagy közösségi marketing? A válasz egyértelmű: mindkettő! Szükségünk van rájuk, csak az arányokkal kell tisztában lennünk. Nem mindegy, mennyi pénzt költünk egyikre és mennyit a másikra. És nem is kérdés, hogy ez az arány márkánként változó.
