Google trükkök: 5 hasznos SEO segítség a Google Analytics-től

A keresőoptimalizálás során kulcsfontosságúak a SEO eszközök megléte a megfelelő elemzéshez. Ilyenkor nem feltétlenül gondolunk a Google Analytics-re, pedig igen sok segítséget tud nyújtani SEO téren is.

A Google Analytics egy megkerülhetetlen eszköze az online marketingeseknek, megannyi adatot biztosítva az oldalra látogató felhasználókról. Általa számtalan értékes insight-ot tudunk gyűjteni a célcsoportunk jellemzőiről, viselkedéséről, preferenciáiról stb. Nem is gondolnánk, hogy SEO területen is milyen hasznos információkat tud adni az organikus forgalmunkat illetően. Íme 5 Google trükk, amelyek alkalmazásával meglepően sokat fog Neked segíteni a Google Analytics SEO téren!

1: Mekkora az organikus forgalmam – avagy hány felhasználó érkezik a Google keresőből?

Ha már SEO-val foglalkozol, nem árt tudni, hogy az organikus forgalom mekkora arányt képvisel az oldal összes forgalmához képest. Így számszerűleg meg tudod mondani, hogy a munkád mekkora horderővel bír, és milyen (pozitív, vagy negatív) következményei lehetnek a SEO munkádnak.

Ehhez lépjünk be a Google Analytics ‘Ügyfélszerzés’ → ‘Minden forgalom’ → ‘Csatornák’, vagy ‘forrás/médium’ menüpontba, és máris látható, hogy az ‘Organikus forgalom’ mekkora részarányt is képvisel az oldal összes forgalmához képest.

A különbség a kettő között az, hogy a ‘Csatornák’ menüpont nézetben teljes csatornákra lebontva látod az arányokat (tehát ez esetben az ‘Organikus csatorna’ magában foglalja a Google-ről, Bing-ről, Yandex-ről stb. érkező felhasználókat is); ‘forrás/médium’ bontásban pedig, az Organikus forgalmat választva szegmensnek, konkrét keresőmotorokra (forrásokra) lebontva láthatóak az arányok.

Nagyon figyelj a jobb felső sarokban található dátumtartomány megfelelő beállítására! Ha out-of-nowhere csak úgy belenézel ebbe a menübe, javaslom, hogy egy éves időtávban elemezd az adatokat, így elég releváns képet kapsz.

2: Hogyan teljesít a linképítési tevékenységem keresőoptimalizálás és forgalom szempontjából?

Linképítést során nem csupán az a célunk, hogy a Google találati listában elfoglalt helyünk javuljon az oldalunkra mutató linkek számának növelése által, hanem plusz hivatkozási forgalmat is szeretnénk nyerni a hivatkozó site-okról. Ennek hatékonyságát is a Google Analytics-ben tudjuk szemre vételezni. Ehhez lépj be az ‘Ügyfélszerzés’ → ‘Minden forgalom’ → ‘Hivatkozások’ kimutatásra, és máris látszódik, hogy vajon mely oldalakról hány felhasználó kattintott át az oldalunkra.

Ha rákattintunk egy-egy URL-re, akkor láthatjuk, hogy az adott domainnek pontosan mely aloldalairól érkeztek a felhasználók. Érdemes megnézni, hogy az oldalunkra érkezett felhasználók hogyan viselkedtek az oldalunkon, azaz mennyi időt is töltöttek ott, és mekkora volt a visszafordulási arány. Amennyiben be vannak állítva a célteljesülések, pontosan ki tudjuk számolni a linképítési tevékenységünk ROI-ját. Ami azért elég menő.

Itt is fontos a dátumbeállítás: a linképítésről tudni kell, hogy minimum féléves időtávban érződik a pozitív hatása, tehát ennek fényében állítsuk be a dátumtartományt, és értékeljük a linképítési tevékenységünk eredményét!

3: Milyen az oldalaim betöltési sebessége, egyenként?

A webhelysebesség egy bevallottan fontos rangsorolási tényező a Google algoritmusában. Továbbá a felhasználók is igen gyorsan elhagyják oldalainkat, ha azok nem töltődnek be 1-2 másodpercen belül. Az idő tehát valóban pénz.

Egy oldal webhelysebességének elemzéséhez nagyon hasznos eszköz a Google Pagespeed Insights. Ennek segítségével ráadásul konkrét javaslatokat is kapunk, hogy hogyan javítsuk az oldalunk betöltési sebességét.

Ám sajnos egyszerre csupán egy oldalt lehet vele elemezni. Mire egy teljes site összes oldalának összes webhelysebességét manuálisan végigpörgetjük, beleőszülünk.

Szerencsére a Google Analytics-ben az összes oldal nézetében láthatjuk az egyes oldalak webhelysebességhez kapcsolódó adatait, ráadásul az oldalmegtekintések számával együtt. Ezáltal megvizsgálhatjuk, hogy mely oldalaknál súlyosabb a helyzet, tehát hogy mely oldalak kapjanak prioritást a webhelysebesség javítása során.

Értelemszerűen minél nagyobb forgalom érkezik egy oldalunkra, annál fontosabb, hogy minden flottul működjön rajta. Ha van egy forgalmas oldalunk, amelynek magas a betöltési ideje, akkor ne habozzunk: javítsuk ki a problémát minél hamarabb!

A ‘Viselkedés’ → ‘Webhelysebesség’ kimutatáson belül ajánlottan a következő három kimutatást vegyük szemügyre tüzetesebben: ‘Áttekintés’, ‘Oldalidők’, és ‘Sebességgel kapcsolatos javaslatok’.

4: Milyen tartalmat érdemes gyártanom a közönségemnek?

A közönség ízlését, kényét-kedvét sokszor nehéz és/vagy költséges felmérni, azonban a Google Analytics megfelelő riportjának segítségével számos értékes adatot tudunk gyűjteni erről is. A ‘Viselkedés’-en belül a ‘Webhelytartalom’ → ‘Minden oldal’ kimutatásban a következő metrikák lesznek segítségünkre: oldalmegtekintések, oldalon töltött átlagos idő, és visszafordulási arány.

Az oldalon töltött átlagos idő sokat tud mesélni arról, hogy mely oldalak voltak a közönség számára a legérdekesebbek. Természetesen amennyiben a látogatottság magas volt, de az oldalon töltött átlagos idő alacsony, gyanítható, hogy a cím ugyan megkapó volt, de a tartalom eltért az elvárttól. Ezt tudja alátámasztani a visszafordulási arány mértéke is: ha ez az érték is magas, akkor szinte biztos, hogy a tartalom nem felelt meg a felhasználók elvárásainak.

Amennyiben viszont a magas oldalmegtekintések mellett az oldalon töltött átlagos idő is magas, a visszafordulási arány pedig relatíve alacsony (maximum kb. 30%-os), nyert ügyünk van. Ezek azok az oldalak, amelyeket érdemes alaposabban is górcső alá venni:

Milyen tartalom található az oldalon? Milyen formátumú (pl. írott tartalom, videó, infografika stb.) az oldalon található tartalom? Miről szól az adott tartalom? Milyen struktúrája van az adott tartalomnak (bullet point-os cikk/‘Hogyan…?’ típusú cikk)? stb. Ha például rendre az infografikát tartalmazó oldalak szerepeltek a legjobban, akkor érdemes a továbbiakban is ebben a formában gyártani a tartalmat.

PRO TIPP: Érdemes főleg azokat a cikkeket kielemezni, amelyek jelenleg átlagosan a 1-6. helyet foglalják el a találati listán. Ezek alapján pedig elsősorban az átlagosan a 7-15. pozíciót elfoglaló oldalakat kell optimalizálni! 😉

5: Milyen kulcsszavakra keresve érkeztek a felhasználók? És mely oldalaimra?

Tudtad, hogy össze lehet kötni a Google Search Console-t a Google Analytics-szel? Google termékek lévén össze is tudnak dolgozni ezek az eszközök. Ennek pontos beállításáról ITT lehet többet megtudni. Nem rakétatudomány. 🙂

Miután kész az összekötés, az ‘Ügyfélszerzés’ → ‘Search Console’ menüponton belül jelennek meg a riportok. A ‘Céloldalak’ kimutatásban láthatóak azok a landoló oldalak, amelyekre a felhasználók elsőként léptek be egy-egy keresés során. A Search Console és Analytics képességeinek kombinálásával látható, hogy átlagosan hányadik pozíciót foglalták el ezek az oldalak a találati listán, hány munkamenetet végeztek a felhasználók az adott oldalakon, mekkora volt a visszafordulási arány, valamint mennyi célteljesülés történt. 

A másik nagyon fontos menüpont a ‘Lekérdezések’ riport: itt láthatóak azok a top (konkrét) keresési kifejezések, amelyekre keresve a felhasználók az oldalunkra látogattak. Az itt található metrikák ismerősek lehetnek a Search Console-ból: kattintások száma, megjelenések száma, CTR, és átlagos pozíció. Ezt a kimutatást tovább lehet szofisztikálni: például az ‘Eszközkategóriát’ hozzáadva másodlagos dimenzióként megvizsgálhatjuk, hogy az adott keresési kifejezéseket hányan indították asztali gépről, mobilról, illetve tabletről.

A Google Analytics tehát nem az a tipikus SEO eszköz, amelyet első helyen használnánk a keresőoptimalizálás során. Mégis egy-két releváns kimutatás szemre vételezésével megannyi értékes adatot és insight-ot tudunk kapni SEO téren, amivel hosszú távon egy sokkal holisztikusabb képet tudunk kapni az online teljesítményünkről. Ezáltal pedig sokkal jobban tudjuk optimalizálni is azt.