Segíthetünk?

Blog

SEO BLOG

2021. május 04.

BrightonSEO – SERPcepció: egy indexelt belső találati lista története

A Google algoritmusa olyan bonyolult, hogy egy komplett iparág épült rá – hiszen mi is ebben dolgozunk. Nagyon sokat tudunk már róla, de időnként mégis érhetnek minket váratlan meglepetések, amelyek önmagukban megérnek egy esettanulmányt. Nos, ez a cikk is erről szól. Nemrég belebotlottunk egy anomáliába, aminek papíron nem kellett volna megtörténnie: egy igen magas volumenű kulcsszóra egy belső találati oldal rangsorolt, mégpedig igen jól. Utánajártunk, hogy mi lehet a háttérben – és meg is találtuk.

A BrightonSEO előadásom egy furcsa ellentmondásról szólt: a Google általában nem szereti a találati listákat a találati listáin, ezért mindig az a szabály, hogy ne hagyjuk indexelni őket. Azaz zárjuk ki oldalunk belső találati oldalait a robots.txt segítségével, vagy ha már indexelve lettek, noindexeljük őket.

Mégis egyik ügyfelünk, a Profession.hu esetében a következő történt: a ‘diákmunka’ kulcsszóra, azaz egy fat head, magas keresési volumenű kulcsszóra egy belső találati lista rangsorolt, ami önmagában véve nem lenne probléma, ám sokkal jobban rangsorolt, mint a Profession dedikált Diákmunka listaoldala. Olyannyira, hogy a dedikált listaoldal (kvázi kategória oldal) nem is rangsorolt erre a kifejezésre. Emiatt az a pikáns helyzet állt elő, hogy hiába rangsorol rá egy belső találati lista, nem távolíthatjuk el csak úgy, mert túl jól szerepelt erre a kulcsszóra. Az alábbi képkivágáson látható, hogy hogyan szerepelt a fókusz kulcsszóra a belső találati oldal.

A probléma mélyére kellett ásnunk, hogy feltárjuk: miért tekinti a Google algoritmusa relevánsabbnak, pontosabban hasznosabbnak a belső találati listát, mint a dedikált kategória oldalt?

Az elemzés során megvizsgáltam az összes szóba jöhető technikai, tartalmi, és linkprofil jellegű elemeket – bár utóbbit csak a miheztartás végett, akkorra már egy elég tiszta kép rajzolódott ki, hogy mi is állhat a háttérben.

Technikai SEO elemek

Technikai szempontból rögtön furcsa különbség volt, hogy a belső találati lista egy picivel gyorsabb volt mobilon, mint a dedikált kategória oldal. Ez főleg azért volt fontos, mert a diákmunka fő célcsoportja a 16-18 éves gimnazisták, Z-generációs fiatalok, akik híresen türelmetlenek, ha a betöltési sebességről van szó.

A technikai elemek terén igen gyorsan kiderült, hogy a rögtön szóba jöhető problémák egyike se állt fenn: a dedikált kategória oldal nem volt noindexelve, nem volt kizárva a feltérképezés alól, nem voltak nofollow-ra állítva a belső linkek, amelyek erre az oldalra mutattak. Sitemap-je az elemzés idején nem volt, de nem ez volt a gyökérok.

Technikai téren több dolgot nem volt értelme szemügyre venni. Ezért rátértem az on-page elemekre, és itt kezdett el igazán izgalmas lenni a történet.

On-page SEO elemek

Ami rögtön szemet szúrt, és fura is volt, hogy a belső találati listán egy picivel több állásajánlat szerepelt, mint a dedikált listaoldalon. Hm.

Ami viszont igazán meglepő volt, az a ‘diákmunka’ kulcsszó jelenlétének száma. 95x szerepelt a belső találati oldalon, és mindössze 29x a listaoldalon. Ezen belül a H2 címsorokban 20x szerepelt a kulcsszó, és csupán 4x (!) a dedikált kategória oldalon. Miért fontos ez? Azért, mert a Profession oldalán egy H2 heading = 1 állásajánlat. Tehát ha az állásajánlatok nevében 5x annyiszor fordul elő a fókusz kulcsszó, mint a dedikált listaoldal esetében, az egy igen erős jelzést küld relevancia terén az algoritmusnak.

A másik érdekes különbség a gyakornoki ajánlatok jelenléte, száma, és elhelyezkedése volt. Mind a két oldalon voltak, azonban a dedikált listaoldalon az oldal tetején, ráadásul többször fordultak elő. Ez azért problémás, mert más a célcsoportjuk: a diákmunkák jellemzően kétkezi fizikai munkák, amelyek nem igényelnek speciális szaktudást, és – mint írtuk – főleg a 16-18 éves gimnazisták keresik ezeket. A gyakornoki ajánlatok viszont más tészta: ezek jellemzően már igényelnek némi speciális szaktudást, egyetemi jogviszonyt, és főleg az alapszakos egyetemi hallgatók a célcsoportja. Akik jellemzően 21-23 évesek.

Végezetül pedig egy apróság, de számít: a belső találati oldal esetében ha a beírt keresési kifejezés megtalálható az oldalon található állásajánlatok nevében, akkor a rendszer magenta színnel kiemeli azokat. SEO-szempontból ez nem tekinthető előnynek, használhatóság (UX) terén viszont sokkal olvashatóbbá teszi az oldalt, tehát hasznosabbá, mint a dedikált oldal.

Utoljára pedig megnéztem a backlink profilját az aloldalaknak – azonban itt már nagyjából megvolt, hogy mi a probléma gyökere. Backlinkek szempontjából a dedikált találati lista papíron hitelesebbnek számított, ez nem is volt meglepő. Így összegezni tudtam a látottakat.

A probléma gyökere

Az algoritmus szempontjából tehát 2 olyan aloldal állt egymással szemben, amelyek közül a belső találati oldal – a legfontosabb jelek alapján – sokkal hasznosabbnak tűnt az algoritmus szemében a célcsoport számára. Más szavakkal: azért indexelte a Google a belső találati listát, és rangsorolt nagyon jól a fókusz kulcsszóra, mert az algoritmus logikája (!) alapján a belső találati listát használva a célcsoport sokkal nagyobb valószínűséggel szerez egy diákmunkát. Plusz kismértékben jobb a használhatósága is.

Ezek után leültünk beszélni a Profession-nel és kiderült, hogy még egy dolog van a háttérben: az eltérő algoritmusok. A Profession-nek ugyanis van egy igen szofisztikált belső rangsorolási algoritmusa, amely nem a relevanciát, hanem a Profession üzleti érdekeit tartja szem előtt.

Ezzel szemben a belső keresési algoritmusa olyan, mint a Google-é: minél relevánsabb találatok feltérképezése és prezentálása a felhasználó felé. Mivel ez kompatibilisebb a Google algoritmusának logikájával, ezért a Google – az előzőekben tárgyalt okokon túl – a Profession belső keresési algoritmusát, azaz a belső találati listáját preferálja a dedikált listaoldallal szemben.

A megoldás

Sajnos a Profession oldala fejlesztési szempontból igen komplex, ezért arra nem volt lehetőség, hogy nagyobb átalakítást eszközöljenek az oldal backend logikájában. Ezért egy viszonylag egyszerű megoldást választottak: kicserélték a főoldalon található linket. Ha rákattintunk, akkor most már nem a dedikált listaoldalra, hanem egy, a belső találati lista logikáját szimuláló oldalra navigálja a felhasználót.

A teljes előadást egyébként itt nézheted meg:

A tanulság

Összességében tehát az volt az üzenete az előadásomnak, hogy figyeljünk oda a rangsorokra, ha egy olyan nagy ügyféllel van dolgunk, amelynek egy igen szofisztikált belső keresési algoritmusa van, aminek a logikája eltér a Google-étől. Ilyenkor előfordulhat, hogy ún. ‘Ranking gap’-ek keletkezhetnek (megj.: ez a kifejezés elvileg nem létezik, én hozakodtam elő vele). Azaz megeshet, hogy nem dedikált kategória, alkategória, szolgáltatás leírás oldal stb. oldalak rangsorolnak 1-1 kifejezésre, hanem olyan oldalak, amelyekre előzetesen egyáltalán nem számítottunk – pl egy belső találati lista. Ha egy rank tracker eszközzel szemügyre vesszük az oldalunk rangsorait (pl SEMrush, Ahrefs) a legfontosabb kulcsszavaink tekintetében, akkor viszonylag könnyen feltárhatjuk ezeket a gap-eket.

TETSZETT A CIKK?

Szeretnéd havonta összesítve megkapni a legfontosabb szakmai cikkeket, híreket?

Feliratkozom a hírlevélre

A keresőoptimalizálásba véletlenül csöppent bele 2017-ben, azóta tart a "szakmai szerelem" a SEO-val. Dolgozott már multinacionális és startup környezetben is, jelenleg pedig ügynökségi környezetben igyekszik remekelni. Számára a keresőoptimalizálásban a számok jelentenek mindent: bármilyen SEO javaslatról legyen is szó, azt validálni kell megfelelő adatokkal. Fő érdeklődési területei a technikai SEO, kulcsszókutatás, keresési szándék, és a voice search.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kapcsolat

Vegye fel velünk
a kapcsolatot!

Kérdéseire legkésőbb 24 órán belül válaszolunk.
Kérjen ingyenes konzultációs időpontot!