We understand, we deliver.

Digitális fegyverkezés – Iszlám Állam kommunikációs stratégiája



A növekvő számú európai terrorista aktivitások apropóján cikkünkben röviden áttekintjük az Iszlám Állam által alkalmazott social média stratégia legfontosabb ismérveit, valamint a mobil technológia alkalmazásának különböző módjait. Az összegzésből egyben az is kiderül, hogy ezek milyen hasonlóságokat mutatnak az üzleti, illetve politikai téren alkalmazott marketing-kommunikációs stratégiákkal és eszközkészlettel.

Az elmúlt időszakokban növekvő nemzetközi terrortámadások miatt (az aktualitások mellett) egyre nagyobb figyelmet kap az Iszlám Állam (IS – Islamic State) online aktivitásainak elemzése. Míg az elmúlt években alig néhány cikkben lehetett találkozni a témával, a számos közösségi média incidens és a közzétett videós tartalmak miatt ma már szinte mindennapivá váltak az ezzel kapcsolatos megjelenések.

Kevesebb szó esik azonban az IS közösségi média stratégiájáról, mely kimondottan sok hasonlóságot mutat az üzleti, ill. politikai életben megszokott és alkalmazott metodológiákkal, valamint az azt támogató csatorna- és eszközhasználattal.

Digitális fegyverkezés: Iszlám Állam kommunikációs stratégiája

Stratégiai Célok

Az Iszlám Állam által alkalmazott online kommunikációs stratégia ismertetőjegye a figyelemfelkeltés a tömegtájékoztatásban (egyfajta “márkaépítési” jelleggel), magyarán elsődleges céljuk, hogy megkülönböztessék magukat más dzsihadista szervezetektől. Mindezek érdekében folyamatosan tájékoztatnak területfoglalási eredményeikről, kivégzésekről, vallási és jogi nézeteikről, ellenségképükről, harci sikereikről.

Kiemelt hangsúlyt fektetnek még a különböző célcsoportok elérésére és meggyőzésére is: professzionális módon alkalmazzák az ehhez szükséges marketing technikákat – legyen szó akár propaganda videók gyártásáról, Tiwitter aktivitásokról, Instagram mémekről, vagy egy számítógépes játék nyújtotta toborzási lehetőségek kiaknázásáról.

Az alkalmazott eszközök igen széleskörűek, és a módszereik is rendkívül kifinomultak. Mindezek egytől egyig az alábbi célokat szolgálják:

  • Követők toborzása, radikalizálása
  • Alvó sejtek aktiválása
  • Ellenséges erők megtévesztése
  • Anyagi források megszerzése

Főbb jellemzők

Az IS kommunikációjának legfőbb ismérve az a multiplikátor hatás, melyet az erős közösségi média jelenlét, és a nagy mennyiségű tartalomkibocsátás révén realizál. Mindennek célja, hogy nagyobbnak tüntesse fel magát annál, mint amekkora valójában. Ehhez a rendszeres tartalomgenerálás, majd ennek terjesztőkön és tömegmédián keresztüli sokszorosítása nyújt ideális feltételeket.

A terjesztők nem feltétlenül állnak hivatalos kapcsolatban a terrorszervezettel, éppen ezért az általuk hivatalos forrásokból kiszolgált célcsoporton túl képesek tovább növelni a lefedettségüket.

A terjesztőkön keresztüli kommunikáció egyben olyan hatást is kelt, mintha a követő saját gondolatairól tájékoztatna minket és nem lenne köze az Iszlám Állam propagandagépezetéhez. Mindez a digitális világban jól ismert és bevált véleményvezéreken alapuló marketing kommunikációs technikákkal rokon – az olvasó így közelebb érezheti magához az üzenetet.

A szervezet hatékonyan aknázza ki a legkülönfélébb kommunikációs technikákban rejlő lehetőségeket, melyek részben a támogatottság felmérését, részben a félrevezetést szolgálják (pl.: hashtag highjacking, vagy az ellenség megtévesztését szolgáló dezinformáció terítése).

A fenti technikák hatékony alkalmazása, valamint a decentralizált kommunikációs szerkezet nagyban nehezíti a szervezet online aktivitásának megfékezését.

Célközönség

Az Iszlám Állam által elérni kívánt szereplők szegmentálását az alábbi felosztás szemlélteti a kapcsolódó célok alapján. Az egyes célcsoportokat az erre legalkalmasabb csatornákon keresztül érik el:

Célcsoport megnevezésElsődleges kommunikációs cél
Szimpatizánsok, támogatókAnyagi és emberi támogatás folyamatosságának biztosítása, terjesztők kiválasztása
Potenciális újoncokMeggyőzés, közösségi érzés erősítése, aktivizálás
DonorokForrások biztosítása
Nemzetközi médiaFigyelemfelkeltés, félelemkeltés
Egyéb helyi közösségek (katonák, civilek, rivális dzsihadista szervezetek)Dezinformáció, félelemkeltés
Tágabb nemzetközi közösség (Umma)Vallási és ideológiai közösségformálás, radikalizálás

Üzenetek és csatornák

A szervezet üzeneteinek a kívánt célközönségekhez történő eljuttatása 4 szinten valósul meg. Ezek között formális és informális csatornák egyaránt megtalálhatóak, ami tovább nehezíti a szervezet elleni küzdelmet és a források felszámolását.

Elsődleges csatornaként a szervezet saját forrásait említhetjük, melyek az üzenetek kidolgozása szintjén a leginkább strukturáltak, kivitelezésüket pedig egyértelműen a nyugati kommunikációs metodológiákra jellemző, professzionális megvalósítás jellemzi.

Ezen felül a regionális információforrások, a harcosok saját bázisai, valamint a terjesztői források azok, amelyek informális szinten ténylegesen hatékony elérést biztosítanak a szervezetnek.

Az így közzétett üzenetekre a terítés és újraelosztás révén a sokféle mutáció, az összetett keresztlinkelések, meta adatok használata, illetve a crowd sourcing-ra jellemző tulajdonságok egyaránt jellemzőek. Az alsóbb kommunikációs szinteken előszeretettel linkelnek felsőbb szintekre, illetve (amennyiben az Iszlám Állam narratíváját támogatja) más hírforrásokra, ezáltal növelve egy-egy közzétett üzenet hitelességét, relevanciáját.

Kihívások

A szervezet szofisztikált online módszerei mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról a kihívásokról, amelyek akadályokat gördíthetnek a hatékony online kommunikáció és a közösségi média lehetőségek kihasználása elé.

Az online közegben ilyen ellentmondás többek között az IS által közzétett információk, és az offline térben zajló, a szervezet visszaszorításában (és ezzel párhuzamosan a médiában is folyamatosan dokumentált) elért eddigi eredmények.

A terrorcselekmények szította nemzetközi felháborodás, a social média csatornákból történő kizárások, a fennmaradó csatornák hírszerzési céllal történő alkalmazási lehetőségei, a digitális anti-terrorista aktivitások és megtévesztések, a digitális hadviselési eljárások több országban végbemenő fejlesztése, valamint az ellenséges erők mobilizálása egyaránt potenciális kockázatokat jelentenek a szervezet hatékony kommunikációjában.

Összegzés

A fent összefoglaltak rámutatnak, hogy az Iszlám Állam által folytatott digitális aktivitások (kommunikációs szempontból) nem csak professzionalitásában, de komplexitásában és kiszolgáltatottságában is sok hasonlóságot mutat az üzleti életben alkalmazott marketingkommunikációs stratégiákkal.

A szofisztikált kommunikációs technikák, a jól targetált üzenetek, a mélyreható platformismeretek, a közösségi csatornákon keresztül biztosított valós idejű aktivitások, az adaptív megközelítésmód és az ezáltal végbemenő egyéb radikális szervezetek “edukációja” nagyban nehezíti a terrorizmus visszaszorítását célzó beavatkozásokat a digitális térben.

Címke:
slide_template:
default
essb_pc_twitter:
3
essb_pc_facebook:
1
essb_pc_linkedin:
1

Cégünk Magyarország első, Google Partner minősítéssel is rendelkező, performance marketing ügynöksége. Az AdWords hirdetéseken és prémium keresőoptimalizáláson kívül, kiemelt fontosságú területek a különböző CPC, CPL hirdetési rendszerek működtetése, a közösségi marketing és az e-kereskedelmi tanácsadás. Innovatív üzletfejlesztésünknek és proaktív menedzseri szemléletünknek köszönhetően évről, évre egyre többen választják ügynökségünket. Munkatársaink egytől egyig tapasztalt szakemberek, erős mobil és webanalitika fókusszal.

Website: https://www.klikkmania.hu/

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

KLIKKMANIA KFT.
 H-1061 Budapest
 Andrássy út 36.
 +36 (20) 777 8858
 KAPCSOLAT

CLICK2DIGITAL LTD.
 125 Wood Street
 London, EC2V 7AW
 +44 (0) 20 3540 7393
 hello@click2digital.com